Pünkösd – A szentlélek kiáradása

A szentlélek kiáradására emlékeznek a keresztények pünkösdkor. A magyar kultúrában több szokás is kötődik a húsvét utáni ötvenedik napon kezdődő ünnephez.

A keresztény egyház szerint Krisztus mennybemenetele után, az apostolok összegyűltek az ötvenedik napon, majd hatalmas szélvihar támadt, és a szentlélek lángnyelvek alakjában szállt le a tanítványokra.

– Pünkösdkor tulajdonképpen az egyház születésnapját ünnepeljük. Ekkor született az egyház, hiszen Péter beszédére háromezer ember csatlakozott, így ez az egyház elindulása. Ezt ünnepeljük és azt akarjuk, hogy pünkösd napján minél többen csatlakozzanak hozzánk újra és újra – mondta el Nagy Vendel, a Sarlós Boldogasszony Plébánia plébánosa.

A falvakban több szokást is ápoltak pünkösdkor. Egyházi és népi dalokat énekeltek a pünkösdi királynéjáráskor. 1953-ban Kerecsényi Edit Zalakaroson járt ekkor, és lejegyezte, hogy a szokásos négy, öt kislány helyett kilenc járta a települést.

– Bekéretőztek a házakhoz. Ahova beengedték őket, ott előadták a kis szertartásukat, melynek során vagy körbejárták a kiskirálynét, vagy álltak körülötte és bizonyos részeknél felemelték, hogy „olyan magasra nőjön a kenteknek a kendere”. Amikor végeztek adományt is kaptak a kosarukba. Ha nem engedték be őket, akkor leguggoltak, hogy a kender ne nőjön meg. Vagy, ha nem kaptak adományt, akkor is leguggoltak és mondták, hogy „Dőljön el a kenteknek a kendere” – fogalmazott Gyanó Szilvia néprajzkutató-muzeológus.

Máig megtartott szokásnak számít, hogy a pünkösdi szentmisén pünkösdi rózsa díszeleg a templomokban.

H.R.

(Borítókép: Kanizsa TV)