Egy kanizsai világlátása a költészet nyelvén
Az orrára nézve a környezetében úgy tudják Fa Ede költőről, hogy bokszoló volt ifjúkorában. Ede rájuk hagyta, nem tiltakozott ellene. Az orrcsonttörést azonban nem bokszmeccsen szerezte, hanem egy orosztól. A nagyanyja házába egy vesszőkosárral betérő katona összeszedett mindent, amit talált. Az egyik gyerekjátékát, a keresztapjától kapott futtatott ezüstmedvét is beletette. S miközben a katona leült a lopott bort iszogatni, Ede kimenekítette a kosárból az ezüstmedvéjét. A hatalmas, 2 méteres ember felállt és orrba vágta. Ő elájult, s a drága nagyanyja bejött a szobába, ellökte az embert és még sokáig ápolta az unokáját – mesélte könnyes szemmel a 90. életévéhez közeledő idős ember. Az agysérülésből meggyógyult, de a sérülés következménye számtalan, főleg pszichés betegség lett. Ez lehet az oka a sikertelen életének. A sérülésének azonban szerencsére volt egy különleges hatása is, ami kimozdította a normális életmenetéből; megcáfolva a biológia öregedés törvényeit: ma érte el szellemi fejlődésének a csúcsát 87 évesen.
A 2020-21-es pandémia alatt az egész életművét bemutató kötetet állított össze, mely kiadásra vár a Pannon Tükör Könyvek sorozatban. Emellett 132 verses számítógépes grafikát készített, amelyeket egy kiállításon szeretne bemutatni a nagykanizsai érdeklődőknek. Ez utóbbiak még a verseinél és a prózáinál is érdekesebbek.
A versek megvilágítják a képeket, a képek a verseket.
Fejlődés
A meditáló / szfinx szeme kinyílt
- Modern: / Önző-ravasz lett!...
A meditáló szfinx az ókori szakrális hatalmat jelképezi. Ebből lett a modern, puszta rációval működő hatalom. Ezt jelképezi a szfinx kinyílt szeme. (Ennek képi megvalósításához sok kísérletezésre volt szükség.)
Körhinta
Egész létünk csak / egy kis körbeszédülés. / S megáll a motor…
A saját rajzait számítógépen alakítja tovább. Itt egy majális képe vált jelképessé. A körhintával az élet gyors forgását és elmúlását szimbolizálja a költő.
A balatoni hegyek közt
Hallgat a hegyhát / szél-csellója. Hallom: hív / egy víg pinceszáj…
Várrom. Lanthangot / peng: „Csaták múltán / a nász bölcsőt-sírt terem…”
Mind az ördögtől / valók vagyunk. Tudjuk! És / az ördög visz el:
Mégis gyönyörű / ez a gyötrelemtüskés / tűnő létezés!...
A balatoni táj ihlette gondolatokat vetette papírra négy „háromkában” a költő.
Bakonyi Erzsébet
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. február 26-án megjelent számában olvasható.