Az M9-es gyorsforgalmi út nem fogja érinteni Nagykanizsát
A Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP) keretében Zala megyét illetve Zalaegerszeget, Nagykanizsát, Murakeresztúrt, Lentit és Hévízt érintő fejlesztésekről Pál Attila megyei közgyűlési elnök, Sifter Rózsa Zala megyei kormánymegbízott, Vigh László országgyűlési képviselő és Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere tájékoztatta a sajtót.
A múlt évhez képest az idén jelentősen emelkedik Zala megyében a fejlesztésekre fordítható források összege a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP) felváltó Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP) keretében - közölte a Zala Megyei Közgyűlés elnöke szerdán a megyei vezetők zalaegerszegi évindító sajtótájékoztatóján.
Pál Attila (Fidesz-KDNP) kifejtette: az eredetileg 23 milliárd forintos megyei TOP-keret a múlt év végére több mint 33 milliárd forintra emelkedett, míg az új európai uniós költségvetési ciklusban induló VMOP forrásai - amiben már a két megyei jogú városé is szerepel - összesen 56 milliárd forint körül alakulnak.
Új programként, de még a TOP forrásait felhasználva 1,5 milliárd forintot fordíthatnak Zalában közútfejlesztésre, 800 milliót közlekedésbiztonsági projektekre, 3 milliárdot csapadékvíz-kezelési projektekre, valamint csaknem 700 milliót egy kerékpáros turisztikai beruházásra.
A VMOP hamarosan induló első pályázatain foglalkoztatási programokra 3,5 milliárd forintot, települések közötti közutak fejlesztésére 6,7 milliárdot, négy város fenntartható fejlesztési programjaira pedig 28,7 milliárdot fordíthatnak Zalában - sorolta a megyei közgyűlési elnök.
Pál Attila ismertetése szerint 2020-ban 354 esetben összesen 3,8 milliárd forintot nyertek zalai települések a Magyar falu program pályázatain. Míg tavaly többek között egészségügyi és oktatási intézmények fejlesztésére, közösségi terek építésére kapták a legtöbb támogatást, idén tovább nő a felhasználható összeg, amelyet elsősorban utak és járdák építésére, önkormányzati épületek felújítására, kisbuszok beszerzésére tudnak fordítani a települések.
Beszámolt arról is, hogy a közútfejlesztések sorában szerepel a Murakeresztúr és a horvátországi Kotor (Kotoriba) közötti közúti híd tervezésének megkezdése, valamint az M86-os és az épülő M76-os, vagyis a Körmend és Zalaegerszeg közötti kétszer kétsávos, 28 kilométeres gyorsforgalmi út terveinek előkészítése. Miután az újabb tervek szerint az M9-es gyorsforgalmi út nem érinti majd Nagykanizsát - a nyomvonal Zalaegerszeg és az M7-es autópálya között a leendő M76-os úttal lesz azonos -, ezért a zalai megyeszékhely és Nagykanizsa között a 74-es főút kétszer kétsávossá bővítését vették tervbe egy kormányhatározattal.
A rendszerváltozás idején elképzelt déli autópálya nyomvonala/DM-grafika
A jelentősebb zalai fejlesztések között említette, hogy Zalaegerszeg és Rédics között készülnek a vasútvonal felújításának kiviteli tervei. Lentiben, Nagykanizsán és Hévízen új sportcsarnok épül, Zalaegerszegen ennek tervezése folyik, Lentiben pedig 2,5 milliárd forintos gyógyfürdő-fejlesztés kezdődik. Nagykanizsán 5 milliárd forintos támogatással a "körforgásos gazdaság" mintaprojektjét valósítja meg helyi cégekkel közösen a Pannon Egyetem és a Mol.
Sifter Rózsa Zala megyei kormánymegbízott arról beszélt, hogy a megyei kormányhivatalnak a koronavírus-járvány elleni védekezésben, a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásában, illetve a családok otthonteremtési pályázataiban való szerepe révén lesz számos feladata ebben az évben. Tovább egyszerűsödik és digitalizálódik az államigazgatásban az ügyintézés, illetve a kiemelt beruházásoknál a lehető legkevesebb bürokráciával járó ügyintézést is segítik megyei kormányzati szervként.
Vigh László (Fidesz), Zalaegerszeg térségének országgyűlési képviselője egyebek mellett arról tett említést, hogy a tervek szerint az év végére elkészül a 45 milliárd forintos beruházással épülő zalaegerszegi járműipari tesztpálya. Az első 6 kilométeres szakasz tavalyi átadása után további 40 kilométer hosszúságban indul a Zalaegerszeg és az M7-es közötti M76-os gyorsforgalmi út építése, ami várhatóan három év alatt fejeződik be.
Zalaegerszegen tervezik a színház felújítását, befejeződik idén az alsóerdei rekreációs központ kialakítása, Zalalövőn pedig szennyvízhálózati rekonstrukció indul és új mentőállomás is épül. A választókörzetéhez tartozó 74 kistelepülésen a Magyar falu programból az elmúlt két évben 2 milliárd forint pályázati forrást nyertek el - sorolta.
Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP), Zalaegerszeg polgármestere a nagyobb beruházások között ismertette a Lynx-harcijárműveket gyártó üzem építését és a faipari Mould-Tech Kft. telepének bővítését, valamint az északi ipari park területének kiterjesztését. Épül az új városi uszoda és előrehaladott a Göcseji Múzeum korszerűsítése és bővítése is, a következő hónapokban pedig átadják a Mindszenty iskola torna- és vívócsarnokát, a Dózsa iskola új sportcsarnokát, az Ostoros Károly kézilabdacsarnokot, illetve a duális szakképző központot.
Az új elképzelések között szerepel egy jelentős logisztikai beruházás megkezdése, az egykori tisztiklub, a volt Kiszöv-székház, a vasútállomás és az autóbusz-pályaudvar felújítási terveinek elindítása - jelezte a polgármester.
MTI
(Borítókép: Zala Megyei Kormányhivatal/Zala.hu)
Kapcsolódó: Az M9-es gyorsforgalmi úttal kapcsolatos, Berta Krisztán, az ÉVE-frakció tagjának a bejelentés előtt három nappal közzétett facebook-bejegyzése itt olvasható»