Mondjunk nemet a téli depresszióra!
A tél közeledtével korábban sötétedik, kevesebbet süt a nap, az emberek ilyenkor inkább bezárkóznak az otthonaikba. A lehangoltság érzése egyidős az emberiséggel, évszakváltáskor különösen jellemző a depresszió tüneteinek a megjelenése.
Az egyre hidegebbé, ködösebbé váló időjárás, a rövidülő nappalok és a szürkülő táj látványa szinte mindenkit rosszul érint. Lassan beköszönt a tél, az ezzel járó melankólia pedig sokaknál hangulatingadozást, de az érzékenyebbeknél akár testi tüneteket is okozhat. A szezonális depresszió tünetei leggyakrabban késő ősszel vagy tél elején jelentkeznek.
– Az ősz egyrészt tele van sokféle örömmel, rengeteg szín van, a természet gyönyörű. Másrészt mindenképpen búcsúzni kell egy napsütéses nyártól. Ezt az időszakot összekapcsoljuk az öregséggel és az elmúlással is. A tartós betegségben szenvedő emberek nagyon gyakran ilyenkor lépnek ki az életből, a meggyengülő életenergia ilyenkor hozza el a halált. Nem meglepő tehát, hogy szomorúságot, gyakran lehangoltságot érzünk. Ha depresszióról beszélünk, az már egy tartós állapot, legalább két-három hónapig vagy hosszú hetekig tartó lehangoltságot jelent, amikor az ember elveszíti az életkedvét, elveszíti a cselekvési energiáit. Nincs kedve a hétköznapi, megszokott tevékenységeihez sem – mondta el Dóber Valéria pszichológus.
A rövidülő nappalok és a hosszabb sötétség arra ösztönzi az embereket, hogy minél hamarabb hazaérjenek, és otthonaikba zárkózva, melegben, inkább passzívan töltsék el az idejük nagy részét. A szakember szerint ez a lehető legrosszabb, amit tehetünk, ugyanis az egészségünk érdekében ilyenkor is fontos lenne, hogy a szabadban tartózkodjunk. Az elmúlt hetekben a hétköznapjainkat érintő, a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében bevezetett korlátozások sajnos sokaknál még tovább fokozzák a rossz hangulatot és a bezártság mértékét. Az idősek – elzárva a szeretteiktől – nagyon sokat szenvednek. A fiatalabbak helyzete némileg könnyebb, de őket is megviseli ez az időszak.
– Mi otthon festeni, gyurmázni, rajzolni szoktunk a gyerekekkel. Én többnyire a házimunkával kapcsolatos teendőket látom el, sok is a probléma a folytonos otthonlétből. Hiányzik, hogy többen összejöjjünk, de ezt most nem lehet. Az idő is hideg, így én például most motorozni sem tudok. A gyerekekkel sem tudunk úgy kimozdulni, mint máskor, ez így mindenkinek rossz. A konfliktusokat is lehetetlen így elkerülni – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Kiss Brigitta.
Dóber Valéria szerint a depresszió elkerüléséhez elsősorban a megelőzés lenne a kulcs. Ha a szülők jó mintát mutatnak a gyerekeiknek, ha úgy nevelik őket, hogy vannak olyan élethelyzetek, amikor változások történnek és azokat meg kell tanulniuk kezelni, akkor ez a későbbiekben is megóvja őket a tartós lehangoltságtól. Ha azonban már minden kötél szakad, és úgy érezzük, hogy nem tudunk kijönni a letargikus állapotból, akkor is léteznek alternatív megoldási lehetőségek, amik közül választhatunk.
– Én nagyon hiszek a jó levegőben, a sétában, most lehetőleg olyan helyen, ahol nem kell maszkot hordani. Egy séta az erdőben a gyerekekkel jó hatással van a testre és a lélekre egyaránt. Aktív életet kell élni, sportolni rendszeresen és figyelni az étkezésre. Amit megeszünk, az az egész immunrendszerünkre, egészségünkre hatással van. Az is sokat számít, hogy milyen színekbe öltözünk fel és a gyerekeinket is érdemes arra tanítani, hogy minél több szín legyen a ruhatárukban. Ezen kívül én hiszek a homeopátiás készítményekben, akkor is, ha manapság ezeket méltatlan támadások érik. Én a gyógynövényeket a nehéz helyzetben lévő pácienseimnek is szoktam ajánlani, akárcsak a homeopátiás orvoslást, és eddig mindig pozitív eredménnyel zárult – tanácsolta a szakember.
A nyomott hangulat, a téli fáradtság érzése a magyar lakosság 10-12 százalékánál vezet depresszióhoz. Törekedjünk arra, hogy értékeljük az élet apró örömeit is, érdemes lehet minden este, lefekvés előtt, zárásként átgondolni: milyen jó dolgok történtek velünk aznap.
Körtvélyessy Vivien
Fotó: Horváth Zoltán