Reformáció ünnepe a nagykanizsai evangélikus templomban

Ünnepi istentiszteletet tartottak a reformáció napja alkalmából a nagykanizsai evangélikus templomban szombaton. Régi hagyomány, hogy a református és az evangélikus gyülekezet együtt is ünnepel ezen a napon.

A megszokott előadási forma szerint, amikor az evangélikus templomban ünnepelnek a gyülekezetek, akkor református az igehirdető. Idén rendhagyó módon sikerült megtartani az istentiszteletet.

- Önkéntes karanténban vannak református lelkész testvéreim és én beugróként voltam jelen, kívánok nekik jobbulást és egészséget. Örülünk, hogy meg tudtuk tartani az előadást és istentiszteletet. Szép számban összegyűltünk, reményen felül, az előírásoknak megfelelően – mondta el Makoviczky Gyula evangélikus lelkész.

Egész életünkben szükségünk van megújulásra, az egyházban is újra és újra voltak ilyen folyamatok, melyek közül kiemelkedő a 16. században a lutheri megújulási mozgalom, a reformáció. 1517-ben október 31-én függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét.

- Ez azonban nem hiszem, hogy csak a protestáns egyházakra való utalást jelent, hanem mindenkire, aki a hitét mai módon szeretné megélni, nem valami múzeumi emlékként, hanem a mindennapok vezetőjeként és az előre tekintés reménységének a bíztatásaként. A reformáció ünnepe 2020-ban is arról szól, hogy hogyan tudunk megújulni – fogalmazott Hafenscher Károly evangélikus lelkész, tanszékvezető.

Az egyház nem a múlt, hanem a jövő által meghatározott közösség, így a reformáció mindig napirendi ponton marad abban az értelemben, hogy lehet és szükséges is megújulni és újrakezdeni.

K.V.

(Borítókép: KanizsaTV)