Gazdagabb környéken az élővilág is gazdagabb

Nagyobb a biológiai sokféleség a nagyvárosok jómódúbb negyedeiben, mint a szegényebb részeken – derült ki egy új, magyar tudósok közreműködésével készült tanulmányból.

Egy új tanulmány szerint a nagyvárosok gazdagabb negyedeiben, különösen a száraz vidékeken nagyobb a biológiai sokféleség, mint a szegényebb környékeken. A feltárt mintázatot a kutatók  „luxushatásnak”  nevezték el. 

A tanulmányt egy nemzetközi – az olaszországi Torinói Egyetem, a Fokvárosi Egyetem és a Dél-afrikai Witwatersrand Egyetem, valamint a magyar Ökológiai Kutatóközpont kutatóiból álló – csoport készítette. Megállapításaik a héten jelennek meg a Global Ecology & Biogeography című nemzetközi tudományos folyóiratban – közölte ma az Ökológiai Kutatóközpont.

A kutatók a világ nagyvárosaiban végzett 96 különböző tanulmányt felhasználva állapították meg, hogy a jómódú környékeken nagyobb a biodiverzitás, vagyis a növények, madarak, hüllők és rovarok sokfélesége. Ugyanakkor az eredményekből az is kiderült, hogy a különbség a szegényebb és gazdagabb negyedek között a világ szárazabb régióiban sokkal jelentősebb; a csapadékos vidékeken szinte eltűnik. Ezek alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a „luxushatás” valószínűleg a víz elérhetőségével áll összefüggésben. A száraz területeken élő vagyonos emberek többet áldoznak a vízi elemekre, például kerti tavakra, medencékre vagy akár öntözésre kertjeikben és parkjaikban.

Egy másik magyarázat lehet, hogy a jómódú környékek a száraz tájakon belül a vizesebb területekhez köthetőek. A tavak, folyók és más vizes elemek közelében az ingatlanárak is magasabbak. A tanulmány szerint az ország általános jóléte meglepő módon nem befolyásolta a “luxushatás” előfordulásának valószínűségét.

„Tanulmányunk rámutat arra, hogy a városokban, különösen a világ száraz területein a gazdag emberek nagyobb mértékben részesülnek a biológiai sokféleségből. Ez azért fontos, mert bár a biodiverzitás a városi életminőség kulcsfontosságú eleme, nyilvánvalóan egyenlőtlenül oszlik meg a társadalom különböző rétegei között. Ráadásul ez az egyenlőtlenség a jövőben egyre hangsúlyosabb lesz, mivel az éghajlatváltozás várhatóan sok városban vezet egyre nagyobb szárazsághoz” – írja a közleményben a cikk első szerzője, Dan Chamberlain, a torinói egyetem professzora.

Dél-Afrikában a nagy szélsőségek és a szárazság miatt különösen súlyos a luxushatásból eredő környezeti igazságtalanság – véli a tanulmány vezető kutatója, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, Batáry Péter . „Annak megértése, hogy ezek a mintázatok miből alakulnak ki, a jövőben igazságosabb/méltányosabb városok létrehozását segítheti elő” – magyarázza a kutató.

A szerzők azt remélik, hogy az eredmények előmozdítják a városi területek igazságosabb kezelését, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a városi biodiverzitás előnyei a gazdagok és a szegények számára egyaránt elérhetők legyenek.

Forrás: greenfo.hu

Borítókép: Indiai lakótelep kiszáradt tóval. (Fotó: Reuters)