Egy elfelejtett kanizsai, avagy ki volt Dr. K.H.G.? (II. rész)
Kedvenc íróim közé tartozik Örkény István, az Egyperces novellák pedig meghatározták a humorhoz fűződő viszonyomat.
Sokáig nem volt információnk, hogy ki lehetett a titokzatos Dr. K.H.G.
Örkény István - IN MEMORIAM DR. K. H. G.
– Hölderlin ist ihnen unbekannt?
Kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.
– Ki volt az? – kérdezte a német őr.
– Aki a Hyperiont írta – magyarázta dr. K. H. G.
Nagyon szeretett magyarázni.
– A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?
– Kik ezek? – kérdezte az őr.
– Költők – mondta dr. K. H. G.
– Schiller nevét se ismeri?
– De ismerem – mondta a német őr.
– És Rilkét?
– Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t.
Dr. K.H.G.-t Örkény István K. Havas Gézáról mintázta. K. Havas Géza tragédiájában az intellektuális fölényt ábrázolta a barbár, kulturálatlan erőszak fölött.
K. Havas életét feldolgozó írásunk első részét a múlt heti számunkban közöltük, most ott folytatjuk, ahol abbahagytuk.
Fotó: Múlt-Kor
A Szép Szó munkatársaként elsősorban gazdasági cikkeket, közgazdasági elemzéseket közölt nagyszámú recenziói mellett. A Népszavában különösen értékes publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Közéleti írásai sajátos, gúnyos stílusban tették nevetségessé a fajelméletet és a szélsőjobboldali (főleg hungarista) antiszemitizmust, de vitába keveredett a magyar népi írók egy részével is. Írásai alapján a háborúellenes, baloldali publicisztika klasszikusai közé sorolták, de közel állt hozzá a népszerű ismeretterjesztés és a társadalmi jelenségek egyszerű magyarázata.
Jó barátságban állt Gáspár Zoltánnal, Örkény Istvánnal és Füst Milánnal is.
K. Havas gyakran találkozott Radnóti Miklóssal és József Attilával.
1937-ben jelen volt József Attila temetésén. 1940-ben lefordította a Korai kapitalizmus - korai szocializmus, a következő évben az Új szocialisták című kötetet.
Zsidó származása miatt 1942-ben többször is munkaszolgálatra rendelték, az ország német megszállása idején, 1945 februárjában elhurcolták, s az ausztriai günskircheni koncentrációs táborban 1945. 04. 25-én, néhány nappal a tábor felszabadulása előtt, szívrohamban halt meg.
Faludy György: Jegyzetek a kor margójára c. írásában emlékezett meg József Attila temetéséről.
A temetésen részt vettek: Fejtő Ferenc, Gáspár Zoltán, K. Havas Géza, Horváth Béla, Ignotus Pál, Német Andor, Remenyik Zsigmond, Mónus Illés és Jolán, Attila nővére.
(Fejtő Ferenc szerint még jelen volt Faragó László, Szélpál Árpád, és a lapkiadó Cserépfalvi Imre is.)
József Attila szárszói temetésén talán kéttucatnyian voltak.
K. Havas Gézáról Lengyel András irodalom- és művelődéstörténész (a 19-20. századi magyar szellemi élet kutatója) Törésvonalak - Tanulmányok az 1919 utáni negyedszázad művelődéstörténetéhez (1990.) - c. könyvében írt elemzést, bemutatást: Értékvédelem és útkeresés a harmincas években (Gáspár Zoltán és K. Havas Géza)
A harmincas éveknek nem voltak koherens, egyértelműen letisztult ideológiai eszmerendszerei (jelentős személyi és ideológiai átfedések mentén – szocialista, konzervatív, liberális), ahogy a kor megítélésére is eltérő vélemények, álláspontok léteznek.
K. Havas Géza a liberális értékrendeknél az értékvédelem neoliberalizmusát tartotta fontosnak, a szabadságjogok polgári radikalizmusának képviselőjeként.
Nyerges András az Élet és Irodalomban (2005.) Színrebontás c. cikkében írt róla visszaemlékezést.
Füst Milán, akit mesterének tartott, ilyennek láttatta őt:
- Ha igazságszeretetére rá lehetett volna bízni e társadalom minden dolgát, tisztább világ lett volna körülöttünk.”
- Ha röviden kellene jellemeznem, ezt választanám: erkölcsi erő! Ebből volt megalkotva, ez volt a magja, a lényege.
Az emlékét rehabilitáló 1989-es Talpra, halottak! című kötetben csak a nyilas teóriákat nevetségessé tevő, a polgári radikalizmus szellemi örökségét újra felfedező írásoknak jutott hely – pedig létezett egy másik K. H. G. is: a minőségi irodalom gourmand elemzője.
Mintha tudta volna, hogy egyesek váddal fogják illetni: 1941 márciusában a védőbeszédét is megírta: “Negatív ember vagyok, mert ezt a valóságot tagadni kell. Nem lehet elismerni, hogy a szegénység a világ törvénye, de azt sem, hogy a szegénységen kegyes vagy kegyetlen ráolvasások segítsenek. Gáncsoskodásom meddő volt, ha az eredményt nézem. A tökfilkóról kimutattam, hogy tökfilkó - erre megnyert egy országos pályázatot. A próféta szenvedélyében lelepleztem a honorárium iránti szenvedélyt, de mindaddig Isten küldötteként hallgattátok, míg az utcasarkon nem kínálgatta magát. Meddő volt a szenvedélyem - de vajon ti termékenyek lettetek-e attól, hogy a tökfilkót kitüntettétek és tiszteltétek a világnézeti szajhát?”
Lejegyezte: Röst János
Felhasznált forrásanyag: Örkény István, Fejtő Ferenc, Faludy György, Nyerges András, Lengyel András, Kozák Péter (Pályakép) írásai, emlékei, nyilvános, internetes portálok