Három embert gyilkoltak meg a Balatonnál
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az emberölés nem most, hanem közel egy évszázada történt: 99 esztendővel ezelőtt, 1920. október 31-én számolt be a gyilkosságról a 8 Órai Újság című, délutáni bulvárlap. A bűnesetről készült évszázados cikket Szaniszló Hajnalka fedezte fel nemrégiben, én pedig utánakerestem a bulvárlapnak is.
Először néhány gondolatot a lapról. Az Est című napilap konkurenciájának induló délutáni bulvárlap, a 8 Órai Újság 1915. december 1. és 1944. január 1. között jelent meg. Az első lapszám beköszöntő szövege emígy hangzott: „Ma köszöntjük először az olvasót és jelentjük neki a legfrissebb híreket. Ezt a lapot a háborus hangulat vihara hívta életre. A lélek ajtói örökké nyitva, rajtuk ki-be szálldosnak nyugtalan hírmadarak; nem jó ilyenkor magunkra maradni, várni, tűnődni s kivánni a holnapot. Az estéli órák gazdag eseményei csak reggel érkezhettek el az újságolvasóhoz. Külföldi nagyvárosok mintájára megszerveztük a 8 Órai Ujságot, melynek hasábjairól most először kivánunk néhány szót ejteni, amikor beköszöntünk a köztudat kapuján. Nem jövünk váratlanul, mert már kerestek bennünket, A hirdető oszlopok és táblákon elhelyezett plakátok előtt – Barta Ernő finom hangulatu alkotása – meg megálltak az emberek. Most itt vagyunk, művészi külsőben, frissen, a munka szeretetétől áthatva. Program helyett csak azt jelentjük be, hogy pártokon és érdekcsoportokon kívül állva, jó lapot kivánunk adni az olvasónak, friss és megbízható hírszolgálattal, közönségünk megbecsülésével.”
1929-ben így hirdették: „8 Órai Ujság: A jó újság – jó barát. A legjobb barát: a 8 Órai Ujság. Mindent megtud, mindent meglát, mindenről informál, mindenről elmondja, tisztességes hangon tisztességes magyar véleményét.”
A harmincas években a Budapesti Hirlap délutáni „párjaként”, a kormányhoz közel álló médiaként szerepelt, Bethlen István „házi bulvárjának” is nevezték. 1935-től Bethlen András szerkesztése mellett a Gömbös-kabinettel élesen szemben álló ellenzéki lapként működött.
És akkor a balatoni bűneset…
A három borkereskedő balatoni meggyilkolásáról a lap számolt be először 1920. október 31-én. Ami biztos volt, hogy kifosztották őket, és eltüntették a holttesteket is. A bűntény olyan nagy horderejű volt, hogy még a belügyminisztérium is küldött nyomozókat a Balatonhoz, hogy kihallgassák a szemtanúkat és segítsenek a fonyódi rendőröknek. Evezős ladikokkal, sőt, egy motorcsónakkal is keresték a holttesteket, amelyekre a feltételezések szerint köveket is erősítettek a rablógyilkosok, hogy azok biztosan lesüllyedjenek a Balaton mélyére.
„A nyomozóhatóságok egyébként a legnagyobb eréllyel dolgoznak a bűntény részleteinek felderítésén.” – számolt be a brutális gyilkosságról a 8 Órai Újság. A három borkereskedő Badacsonytomajból indult el Balatonmáriafürdőre (Mária-telep). A nyomozás során a hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy a gyilkosságokat olyanok követhették el, akik már eleve tudtak arról, hogy a kereskedőknél nagyobb összegű készpénz lesz, tehát előre megfontolt szándékkal követték el a hidegvérű tettet. A gyilkosságok napjaink büntetőjoga szerint biztos, hogy örök börtönt (tényleges életfogytiglanit) érdemelnének, ugyanis négyszeresen biztos, hogy minősülne a bűncselekmény: előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére követték el az emberöléseket.
Azonban az egy évszázaddal ezelőtt zajló hajtóvadászat nem volt sikeres: a holttesteket még két héttel később is keresték. A fonyódi rendőrség a halászok bevonásával is folyamatosan figyeltette a Balatont és kereste a holttesteket, s igyekezett a titokzatos hármas gyilkosság elkövetőinek nyomára bukkanni. Az esetnek komoly következményei lettek: például a Balaton mentén megcsappant a borkereskedelem, miután a fővárosi és a vidéki kereskedők sem mertek lemenni a Balatonhoz, sőt, még a lefoglalózott vagy a már kifizetett hordókat is otthagyták.
Papp Attila