Orbán: a magyar nemzet birtokában van azoknak a képességeknek, amelyek segítségével független tud maradni

Ma a magyar nemzet birtokában van azoknak a politikai, gazdasági képességeknek, és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, és amelyek segítségével független tud maradni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn szombaton.

Orbán Viktor miniszterelnök (k), Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2019. július 27-én. MTI/Koszticsák Szilárd

A magyar kormányfő előadásában kiemelte: az ország önrendelkezését visszaszerezték, és a határokat is megvédték a migrációval szemben.

Rámutatott: nemzedékük történelmi lehetőséget kapott a magyar nemzet megerősítésére. Ez egy igazságtalanul nehéz küzdelem volt eddig is, és igazságtalanul nehéz küzdelem lesz ezután is – értékelt.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: az elmúlt harminc évben rájöttek arra, hogy nem az időnek kell célt tulajdonítani, hanem “az időben benne” a saját életünknek kell értelmet adni.

Hozzátette: ez nem csak egyénenként, hanem nemzedékenként is igaz, a nemzedékük életének kell értelmet adni.

A biztató pályán maradást nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély

Orbán Viktor szerint Magyarország biztató pályán maradását nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély.

Kijelentette: bonyolult manőverek eredményeképpen sikerült megakadályozni, hogy Soros György embere kerüljön az Európai Bizottság élére, és azt, hogy ideológiai gerillákat helyezzenek fontos európai tisztségekbe.

A miniszterelnök szerint az Európai Bizottságnak ezután a szerződések őreként kell viselkednie. “Abba kell hagynia a politikai aktivizmust. Nem politikai testület, nem dolga, hogy programja legyen, és nem dolga, hogy politikai támadásokat intézzen a tagállamokkal szemben” – jelentette ki.

Jövőre két újabb akciótervre lesz szükség

Ha jövő év tavaszán beigazolódik az európai gazdaság kilátásaira tett helyzetértékelésünk, 2020 tavaszán egy második gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség, ősszel pedig egy harmadikra is.

A kormányfő hangsúlyozta: az akcióterveknek a versenyképességet kell javítaniuk.

A miniszterelnök a közeljövőről szólva kitért rá: Magyarországnak lesznek csatái jogállamisági kérdésekben is, “ide jó idegek kellenek” azért, hogy “ne nevessük el magunkat”, és ezzel “ne sértsük meg partnereinket”.

További fontos kérdésnek nevezte, hogy mi történik a Fidesz és a KDNP tagságával az Európai Néppártban (EPP). Ehhez egyelőre várni kell, hogy az EPP-ben tisztuljon a helyzet, a néppárt eldöntse, milyen jövőt szán magának, és erre az EPP őszi kongresszusán kerülhet sor – vélekedett.

Demokrácia igen, liberalizmus nem

A tőkés piacgazdaság kereteit, a demokratikus jogi és politikai intézményeket fenn kell tartani, de a társadalmi szerveződés módját meg kell változtatni, vagyis “demokrácia igen, liberalizmus nem”.

A kormányfő a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) rendezvényén tartott előadásában kiemelte: amikor 2010-ben arra kellett felelni, hogy a megörökölt problémák megoldása elképzelhető-e a liberális demokrácia keretein belül, azt válaszoltuk, hogy ezeken a kereteken belül nincs jó válasz, mást kell létrehozni. Újragondoltuk, új elvi alapokra helyeztük a közösség és az egyén egymáshoz való viszonyát – mutatott rá.

Közölte: a liberális rendszerben egyének egymással versengő halmaza a társadalom, nincs nemzet, legfeljebb politikai nemzet. Ehhez képest az illiberális vagy nemzeti nézőpont szerint a nemzet történetileg és kulturálisan meghatározott közösség, amelynek tagjait védelmezni kell, fel kell készíteni a világban való közös helytállásra, és az az egyéni teljesítmény érdemel elsősorban elismerést, amely a közösség javát is szolgálja – sorolta a miniszterelnök.

Magyarországon létrejött egy kereszténydemokrata állam

Magyarországon létrejött egy illiberális állam, egy valódi állam- és politikaelméleti modell, egy sajátos kereszténydemokrata állam.

A magyar miniszterelnök előadásában rámutatott: az a tétel, hogy minden demokrácia szükségszerűen liberális és a kereszténydemokráciának liberálisnak kell lennie, egész egyszerűen nem igaz.

Hozzátette: a liberális demokrácia addig volt életképes, amíg a keresztény alapjait el nem hagyta. Addig, amíg a személyes szabadságot és a tulajdont védte jótékony hatással volt az emberiségre. Ugyanakkor amikor elkezdte felszámolni azokat a kötelékeket, amelyek az embert a valósághoz élethez kötik, megkérdőjelezte a nemi identitást, leértékelte a vallási identitást, fölöslegesnek minősítette a nemzeti kötődést, tartalma radikálisan megváltozott – fejtette ki a miniszterelnök, aki kiemelte: a mögöttük hagyott 20, 30 évnek Európában ez a korszelleme.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy amikor támadják, kritizálják őket a liberális demokrácia hívei, akkor nem vitatkoznak, hanem a gyűlölet szól a bírálókból.

Az illiberális politika értelme a keresztény szabadság

A miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében szervezett szombati fórumon kijelentette: “a keresztény szabadságért dolgozó politika arra törekszik, hogy megvédjen mindent, amit a liberálisok elhanyagolnak, elfelejtenek és megvetnek”.

Kijelentette: “az előttünk álló 15 évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel, és a liberális internacionalizmussal”. Megjegyezte: “a pálya ugyan feléjük lejt, de a mi oldalunkon van az, amit szépnek, szabadnak és igazságosnak lehet mondani, és keresztény szabadságként foglalhatunk össze”.

MTI

Orbán Viktor teljes beszéde a Hír TV felvételén nézhető meg»