Cseresnyés: az alapkutatásokra fordítható pénzek nem fognak megváltozni

A képviselők a kormány tagjainak tehetnek fel kérdéseket és azonnali kérdéseket tegnap az Országgyűlésben.    

LMP: a Fidesz feláldozható erőforrásként tekint a környezetre        

Csárdi Antal (LMP) értékelése szerint a Fidesz a környezetre csak mint feláldozható erőforrásra tekint: a multik érdekében feláldoz mindent, kizsákmányolja a dolgozókat és helyrehozhatatlanul károsítja a környezetet. Hozzátette: a Fidesz még büszke is rá, hogy elszabotálja a klímaváltozás elleni küzdelmet, újabban ugyanis előszeretettel beszélnek arról, hogy a klímaváltozás csak kitaláció, a klímavédelem érdekében fellépő politikusok és civilek pedig egy háttérhatalmat szolgálnak.

Az ellenzéki politikus szerint nincs több idő, most kell cselekedni, most még meg tudják hozni a szükséges döntéseket. Ha ez elmarad, az egyetlen védekezési eszközük az alufólia sisak lesz - hangoztatta.        

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, egyetlen fideszes politikus szájából sem hangzott el a klímaváltozás tagadása. A magyar kormány nagyon fontosnak tartja a klímaváltozás elleni küzdelmet - rögzítette.    

Beszélt arról, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása Magyarországon 2016-ban alatta maradt a válság előtti szintnek, holott a GDP már jócskán felülmúlta a válság előtti gazdasági teljesítményt. Ez is bizonyítja, hogy a kormány sokat tett ezen a területen - mondta. Beszámolt a nemzeti energia- és klímatervről és a napelemparkok kapacitásának növeléséről.    

Párbeszéd: milyen intézkedésekkel biztosítaná a kormány a Dunán hajózók testi épségét?    

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról érdeklődött, hogy milyen intézkedésekkel tervezi a kormány biztosítani a Dunán hajózók testi épségét. Úgy látja, múlt héten olyan tragédia történt a Dunán, amely nemcsak Magyarországot, hanem az egész világot megrázta, és rávilágít a budapesti hajóközlekedés veszélyeire. Kérdés, hogy a kormány indokoltnak tartja-e a szabályozás szigorítását a történtek után - közölte.    

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkár kijelentette: még le sem zárultak a hatósági vizsgálatok, de ha a vizsgálati eredmények szükségessé teszik, meghozzák a kellő lépéseket. Az elmúlt időben több fejlesztési projekt indult a dunai hajózás javítására - mondta.

MSZP: mit tesz a kormány a környezetszennyezés ellen?    

Szabó Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy a műanyag hulladékok súlyosan károsítják a környezetet, egyre komolyabb környezeti válság alakul ki, és ez ellen a kormánynak is tennie kell. Világméretű problémáról van szó, de helyben is hatékonyan fel kell lépni a környezetszennyezés ellen - jelentette ki.    

Cseresnyés Péter államtitkár kiemelte: a baloldali kormányzás után jelentős előrelépést értek el a műanyag hulladékok visszaszorítása érdekében, ami sok intézkedésnek köszönhető, és további szigorítások várhatók.

Jobbik: tervezik-e a hajózási szabályok módosítását?     

Kepli Lajos (Jobbik) azt kérdezte: tervezi-e a kormány a hajózási szabályok felülvizsgálatát a Hableány tragédiája kapcsán? Felszólalása előtt az elnöklő Lezsák Sándor kérésére a Ház egyperces néma felállással emlékezett a múlt heti dunai tragédia áldozataira.     

A politikus azt mondta: a katasztrófa kérdését a hajózási szabályok szempontjából is meg kell vizsgálni.      

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szintén részvétét fejezte ki.     

Azt felelte: a kérdés eldöntésével meg kellene várni a szakértői vizsgálatok eredményét. A dunai hajózás folyamatos felülvizsgálati mechanizmus jellemzi - hangsúlyozta -, 2018-ban már másodízben szigorították a nagyobb hajók haladását.   

Szakértők sokasága szerint a szabályozás megfelelő, ugyanakkor ha a vizsgálatok tükrében valóban szükséges, szigorítani fognak - mondta.

MSZP az akadémiai kutatóhálózatok sorsáról érdeklődött    

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szintén az MTA kutatóhálózatai kapcsán szólalt fel. Azt mondta: az elmúlt napokban újabb állomásához érkezett az átalakítás folyamata. A vasárnapi tüntetés egyértelműen azt jelezte, az alapvető kérdésekben továbbra sincs konszenzus, a kormány nem mondott le a kutatóhálózat akadémiáról való leválasztásáról, és egy új szervezeti forma, az Eötvös Loránd kutatási hálózat létrehozásáról. Miért gondolja a kormány, hogy hatékonyabban biztosítja az állami felügyelet az alapkutatások eredményességét, mint a kutatóintézetek autonómiája? Nem tart a kormány attól, hogy az egy éve tartó bizonytalanság és az átszervezés elutasítása számos kutatót véglegesen külföldi munkavállalásra, a tudományos szféra elhagyására ösztönöz? - kérdezte a szocialista politikus.     

Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára azt mondta, nehéz hitelesnek elfogadni az MTA sorsáért és a kutatás szabadságáért való aggódást az MSZP soraiban helyet foglaló képviselőtől. Felidézte, hogy 2006-ban a szocialisták futottak neki "egy elvetélt tudományprivatizálási kísérlet ajtajának", és szövetségesükkel karöltve a földdel kívánták egyenlővé tenni azokat a kutatási struktúrákat és kapacitásokat, amelyek védőjeként tetszelegni szeretnének.    

Az államtitkár rögzítette: az alapkutatásokra fordítható pénzek nem fognak megváltozni, azt szeretnék, ha az eredményeket jobban lehetne az alkalmazott kutatások terén alkalmazni. A hatékonyabb kutatások, a gazdasághoz való jobb alkalmazkodás érdekében nő 32 milliárddal a kutatás-fejlesztésre fordítható összeg a jövő évi költségvetésben, annak elfogadása esetén.

MTI