Aszályon innen, árvízen túl
A tartós aszály és az alacsony vízállás jelentős változásokat idézhet elő a Mura ökológiai rendszerében. A csökkenő vízhozam, a magasabb vízhőmérséklet és az élőhelyek beszűkülése egyaránt hatással van a folyó és az ártér növény- és állatvilágára.
A Mura kavicszátonyai fontos fészkelőhelyei a folyó ikonikus madarainak, a kis lilének és a billegető cankónak. Az alacsony vízállás területet tesz szabaddá, de a tartós aszály és a szélsőséges vízjárás veszélyeztetheti a költést. A talajon fészkelő madár tojásai és fiókái különösen érzékenyek a zavarásra.
- Ezeknek valamennyire kedvezett ez a száraz idő, mármint az, hogy nem volt vízemelkedés, hiszen a zátonyokon költenek ezek a madarak, és a normál években, tehát amikor több a csapadék és gyakrabban vannak árvizek, akkor az akadályozza meg a költésüket, hogy ezeket a zátonyokat elborítja a víz. Érdekes, hogy azt gondolnánk, hogy ennél a madaraknak jobb körülmény nem is kell, de amint már említettem, június elsején volt egy akkora árvíz, nem nagy árvíz, de ezeket a zátonyokat, ahol ezek a madarak költenek, elöntötte, ráadásul a költés kezdeti időszakában - árulta el Lelkes András, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őre.
Az árvíz a parti fecskéket és a gyurgyalagok élőhelyét is érintette. A fekete gólya és a réti sas korábban költ. Drasztikus változás a meleg ellenére nem volt tapasztalható – tette hozzá Lelkes András. A Mura egyébként a mai napig maga alakítja a partszakaszát. A mindenkori vízviszony nagyban befolyásolja az élőhelyek alakulását. A száraz és forró nyarak az egyedszám csökkenésével érezhetők. A folyó jelenlegi állapota nem a legszélsőségesebb, hiszen mintegy 20 éve volt a legalacsonyabb a Mura vízszintje- tudtuk meg Mikolics Zoltánnétól.
- Jelenlegi alacsony vízállását egyrészt a tartósabb csapadékhiány okozza. Az idei év elmúlt 8 hónapjában a Mura magyarországi vízgyűjtőjére 116 mm-el kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál. Másrészt a téli, hó formájában lehulló csapadék hiánya okozza, ugye a nagy kiterjedésű hótakaró egy óriási víztározóként működik, ezáltal a hóolvadás a legfontosabb természetes vízpótlási folyamat - mondta el Mikolics Zoltánné, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Zalaegerszegi Szakaszmérnökségének szakaszmérnök-helyettese.
A szakemberek szerint a Mura jelenlegi alacsony vízállása még nem számít rendkívülinek, a tartós csapadékhiány azonban hosszabb távon az élőhelyek állapotára és az itt élő fajok egyedszámára is hatással lehet. A folyó természetes vízjárása továbbra is meghatározza, milyen feltételeket talál magának a Mura menti élővilág.
R.H.
(Fotók: Kanizsa Médiaház)