Érdekes emberek, érdekes történetek 125. - Édesapja nyomdokain járva talán majd a gyermekei is követik

facebook megosztás

Űrhajós, pszichológus és biokémikus is szeretett volna lenni gyerekkorában, sőt a buddhista főiskola gondolatával is eljátszott. Legutóbb a Tánckarnevál – Dancing with Nagykanizsa verseny zsűrijében láthattuk Borsos Krisztinát, a világszinten is ismert Hidrofilt Kft. ügyvezető igazgatóját és tulajdonosát. 

Édesapja hatására végül a vegyészetnél kötött ki. Vegyészként végzett a Winkler Lajos–Zsigmondy Vilmos Szakközépiskolában, majd vegyészmérnökként a veszprémi, a mai Pannon Egyetemen, ahonnét egyenes út vezetett a Hidrofilt Kft.-hez, amelyet jelenleg Papócsi György tulajdonostársával közösen irányítanak. 

Egyre drágább kincsnek számít a víz, amelynek hatékony tisztításában több területen is élen jár a magyar vállalat, a Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft. Beszélgetésünkben Borsos Krisztina a garázsból indult és egyre magasabb szintekre jutó, Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában is jelen lévő cég fejlődését vázolta fel dióhéjban. Iskolás évei alatt gyakorlatilag végigkísérte a vállalat kezdeti időszakát és a munkák akkori alakulását egészen onnan, amikor a kis, 11 fős csapat elindult, és immár 36 éve folytatja tevékenységét az ivóvízkezelés, a technológiai vízkezelés és az ipari szennyvízkezelés területén. 

Továbblépés és mérföldkövek

A Hidrofilt alapítói a kezdetekben a Hidroplasztik, illetve az Április 4. Gépgyár néven ismert üzemben dolgoztak, ott alapozták meg szakmai ismereteiket. A kezdeti időszakban számos nehézséggel kellett szembenézniük: finanszírozási gondok jelentkeztek, és sok külföldi versenytárssal kellett megmérkőzniük. Több alkatrészt nem lehetett beszerezni, ezért saját maguk gyártották le például a golyóscsapokat a berendezésekhez. Az első gyártmányok ioncserés technológiák voltak, ám éppen ebben az időszakban kezdett elterjedni a membrántechnológia. Az elsők között voltak, akik ezt a technológiát Magyarországon is alkalmazták és gyártották, amely mára a fő termékcsoportjukká vált. Az export már a kezdetektől fontos szerepet kapott: bár egy termék külföldi értékesítése mindig nehezebb, mint a hazai piacon, a cég már az első években is szállított külföldre. Konténeres vízkezelő berendezéseket juttattak el Jordániába és Oroszországba is. Azóta már több mint 35 országban rendelkeznek referenciákkal.

A következő mérföldkő a nagyipari cégek beszállítójává válás volt. A 90-es években a magyar termékeket nem tartották olyan jó minőségűnek, mint a Nyugat-Európában gyártottakat, így nem volt könnyű meggyőzni a vevőket arról, hogy a magyar technológia is lehet innovatív és kiváló minőségű. A General Electric gyárait már abban az időben kötelezték a hulladékvizeik megtisztítására és hasznosítására. Ez komoly szakmai kihívást jelentett, és a Hidrofilt kollégái egy több lépcsős technológiát fejlesztettek ki, amely – bár a GE-gyárak közül sok időközben bezárt – Veresegyházán a mai napig működik, sőt folyamatosan bővítik a kapacitását. Ezeknek az ipari hulladékvíz-visszaforgató rendszereknek a fejlesztése már akkor elkezdődött, de az igazi reneszánszuk a klímaváltozással köszönthet be. Újabb mérföldkőként a nagytisztaságú vízkezelési technológiákkal a hazai gyógyszergyárakba is sikerült beszállítóvá válniuk, ezekben a napokban pedig Szlovéniában, a Sandoz gyárban adnak át éppen egy rendszert. A legjelentősebb referenciájuk kétségtelenül a paksi atomerőmű vízkezelő rendszere, amelynek segítségével számos lengyel erőműbe is eljutott a magyar vízkezelési technológia. Jelenleg a Paks II. vízkezelő rendszerét tervezik a kollégák. Az erőművi sikerek nyomán hét évvel ezelőtt alapították meg lengyel partnerekkel közösen a gliwicei székhelyű testvércéget. Azóta Lengyelországban is több mint 20 mérnökkel dolgoznak, és az erőművek mellett vegyipari üzemekben és más ipari szegmensekben is bemutathatták saját fejlesztésű technológiáikat. A legnagyobb projektjük Egyiptomban valósul meg, ahol egy zöldmezős beruházás keretében épülő olajfinomító számára készítik a tiszta vizet a Nílusból, illetve a szennyvizet tisztítás után visszaforgatják, így környezetbarát módon semmilyen hulladékvíz nem hagyja el az üzemet. A projekt keretében több mint 110 darab 40”-os konténerben szállították ki a berendezéseket. Az egyiptomi partnerrel további projekteket is előkészítenek, remélve, hogy Észak-Afrikában is további lehetőségek nyílnak majd.

A Hidrofilt Csoport mintegy 200 főt foglalkoztat Magyarországon, a cégvezető reményei szerint ez a létszám a jövőben tovább bővül. Folyamatosak a felvételek, jelenleg is keresnek szerelőket és angolul jól beszélő mérnököket. Kollégáik tudásának naprakészen tartása és fejlesztése kiemelt fontosságú számukra, ezért a héten egy napos mesterségesintelligencia-oktatáson is részt vesznek. – Igyekszünk a lehető legcsaládiasabb légkört megteremteni a cégen belül. Ez annál is könnyebb, mert a lokációból adódóan sok családi kapcsolat szövi át a céget. Férj–feleség, apa–fia, testvérek dolgoznak együtt a cégnél, sőt van olyan családunk is – mondja Borsos Krisztina –, ahol a nagypapa is itt dolgozott, most pedig az apuka és a fia is nálunk dolgozik. Ez erősíti a cég iránti lojalitást és nagy belső erőt ad a csapatnak.

Hobbiról, gyerekekről és megint a vízről, de másképpen

A tánc mindig is sokat segített abban, hogy női oldalát erősítse ebben a kissé férfias munkakörben. Próbálkozott hastánccal, salsával, most az Eraklin Táncklub szenior csoportjába jár a párjával. A tánc mellett mindig vonzották a keleti kultúrák, ami most a jóga gyakorlásában ölt testet. Mindkét tevékenység segíti a fizikai és lelki egyensúly megtartását. Nagyon ritkán – mert erre a hobbira valóban kevés ideje jut – ecsetet ragad, és portrékat fest. A búvárkodás gyermekkori álma volt, de egyben félt is tőle. Két éve azonban egy nyaralás alkalmával összegyűjtötte a bátorságát, és jelentkezett egy tanfolyamra, mégpedig a legszerencsésebb helyen, Egyiptomban, a Vörös-tengernél. Marsa Alam mellett a tenger fantasztikus élővilága teljesen magával ragadta. Azóta többször visszatértek a párjával, és a lánya is megtanult merülni. Idén reméli, hogy a fia is velük tart majd.

- A gyerekek éreznek vonzalmat a vegyész- pálya, a víz iránt?

- A lányom 22 éves és a Budapesti Corvinus Egyetemen tanul pénzügy, számvitel szakon. A szakdolgozatát a Hidrofilt Csoport árazási stratégiájából írja. A fiam első éves a Budapesti Műegyetemen, villamosmérnöknek tanul. Mindkét gyermekünk elkezdett érdeklődni a membrán technológia iránt is, aminek szülőként az édesapjukkal együtt örülünk és igyekszünk segíteni őket, hogy el tudják sajátítani ezt az ismeretet.

Védelemre szorul a kék arany 

Pillanatnyilag az aranynak még magasabb az ára, mint a víznek, de vannak olyan országok, ahol már megtapasztalták, hogy a vízre néha nagyobb szükség van. Az éghajlatváltozás egyre inkább megmutatja, hogy sokkal nagyobb megbecsüléssel kell bánnunk a vízzel, mint ahogy ezt eddig tettük. A víz hiánya nagyon erősen befolyásolhatja egy ország működését: az iparosodást, a lakosság eloszlását, sőt akár még konfliktusok forrása is lehet. Azt szoktuk mondani, hogy bármilyen rossz minőségű vízből is tudunk tiszta vizet előállítani, de amikor nincs víz, azon mi sem tudunk segíteni. Magyarországról sokáig azt lehetett olvasni, hogy vízben gazdag ország, mégis egyre gyakrabban találkozunk a hírekben vízkorlátozással és átmeneti vízhiánnyal. Az idei évben is volt olyan projektünk, ahol el kellett halasztani az ipari beruházást és másik helyszínre áttervezni, mert az a tó, amely a vizet biztosította volna a cég működéséhez, kiszáradt. Az ivóvízkutaknál is csökken a vízszint, és a vizek minősége is változik. A mikroszennyezők, növényvédő szerek, rovarölő szerek és gyógyszermaradványok egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg a szennyvízben, néha már az ivóvízbázisokban is felbukkannak.

Kutatás-fejlesztés

A Hidrofilt Csoportnál az innováció rendkívül fontos a versenyképesség megőrzéséhez, ezért több területen is folyamatos kutatás-fejlesztés zajlik. Mérnök kollégáik olyan eljárásokat és technológiákat fejlesztenek, amelyek segítségével az ipari hulladékvizeket, illetve a szürke vizeket – vagyis a biológiailag már megtisztított kommunális szennyvizet – újra fel lehet használni ipari célokra, például hűtővízként, kazántápvízként, vagy akár természetes tavaink vízutánpótlására is. Vizsgálják ennek lehetőségét például a Velencei-tó esetében is. A másik K+F terület arra irányul, hogyan lehet egészséges ivóvizet biztosítani az embereknek és más élőlényeknek. Az öntözővíz-kezelés, az itatóvizek tisztítása mellett ide tartozik a fürdővizek, uszodák és gyógyvizek kezelése is. Olyan eljárásokkal kísérleteznek, amelyek képesek a gyógyvizeket megtisztítani a mikrobáktól úgy, hogy közben az értékes, gyógyhatást adó összetevők nem sérülnek. Szintén fontos fejlesztési terület a nagy tisztaságú víz energiahatékony előállítása a modern iparágak számára. Az innovációs munka komplexitását mutatja, hogy nemcsak új technológiákat tesztelnek, hanem a tervezési és gyártási folyamatokat is fejlesztik a mesterséges intelligencia bevonásával. Ez létfontosságú, hiszen erős versenyhelyzetben dolgoznak: egyrészt az ázsiai cégek nyomása miatt, amelyek egyre jobb minőséget kínálnak alacsony áron, másrészt a nyugati vállalatok is egyre inkább Kelet-Európára fókuszálnak új projektek megszerzése érdekében. A cél, hogy olyan egyedi technológiákat fejlesszenek, amelyek valódi hozzáadott értéket jelentenek a megrendelők számára. 

A cég fejlődése során hatalmas ívet bejárt vezető bevallja, gyakran hazaviszi a munkát és a vele járó stresszt, ami nem mindig könnyű. Szerencsére édesapja tanácsaira a mai napig számíthat. Azt is elárulja, hogy vezetői döntésekben párjától, Kárpáti Zoltántól is sokat tanul: mivel teljesen különböző területeken dolgoznak vezetőként, más szemszögből látják a helyzeteket, ami segíti a döntéshozatalt. Így jobban megértik egymást akkor is, amikor a másiknak nehezebb időszaka van, és kölcsönösen támogatják egymást. 

– Gyermekeim édesapja, dr. Lakner Gábor is oszlopos tagja a cég vezetőségének. Hálás vagyok érte, hogy a válásunk után is meg tudtuk őrizni a jó kapcsolatot, és közösen tudunk együtt dolgozni, továbbvinni az édesapámtól kapott örökséget, hogy majd átadhassuk a gyermekeinknek. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Hidrofiltnél az egyik legnagyobb értékünk az a csapat, amelyet az évek során sikerült felépítenünk. Munkatársainkkal sokszor több időt töltünk együtt, mint a családunkkal, ezért különösen fontos, hogy számíthatunk egymásra, őszinte bizalommal dolgozhassunk együtt, és közösen küzdjünk meg a kihívásokkal. Ez egy olyan kötelék, amely nap mint nap energiát ad. Meggyőződésem, hogy a jövő alapja nem csupán a technológia vagy a tudás, hanem az egymás iránti bizalom és az összetartó csapat.

BAKONYI Erzsébet

(Megjelent a Kanizsa Újság 2026. július 1-jei számában.)

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.