Keresztelői emlékek Zalából

Három pólyatakaró lett a hónap műtárgya májusban a Thúry György Múzeumban. A keresztelőkön használt babakelengyék a 20. század első évtizedeiből származnak.

A keresztelői pólyatakarók az egész országban elterjedtek voltak a 20. században, de leginkább Zalában és Somogyban használták őket. A keresztelések rendkívül fontosnak számítottak, mivel a gyakori gyermekhalálozások miatt néhány nappal a születés után már megtartották az eseményeket. A ruhadarabokat általában az édesanyák, a rokonság vagy a keresztanyák feladata volt elkészíttetni. Falun nem volt ritka, hogy egy ilyen takarót akár több gyermek is viselt.

- Külön pólyahuzatot kapott és külön a pólyát letakaró ilyen kiterítőt, pólyatakarót, szemfedőnek is nevezték, bölcsőtakarónak is nevezték. Tehát többféle neve is volt. Volt az a kis keresztelőtakaró vagy keresztelőpaplannak is nevezték, ezzel nemcsak a pólyát és a baba testét takarták le, hanem sokszor a fejét is. Vagy a pólyatakaró alá került egy kis szép díszes zsebkendő. Amikor kivitték a házból a kisbabát, akkor nem volt szabad idegen szemnek látnia. Nehogy valaki megrontsa, szemmel verje, vagy megigézze ezt a kisbabát. Tulajdonképpen az arcát idegen szem nem is láthatta - árulta el Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzos-főmuzeológusa. 

A múzeum gyűjteményében több tucat ilyen pólya található, a most bemutatott darabok közül a legrégebbi Orosztonyból származik az 1900-as évből. Egy másik darab 1934-ben készült egy hahóti családnak. A harmadik keresztelői ruha 1939-ben készült, amelynek szomorú története van. 

- 1939-ben született az a kisbaba, akinek az édesanyja vásárolta, már várandósan. Viszont ez a baba háromnapos korában meghalt. Ő ezt a takarót sosem használta, még szomorúbb az egészben, hogy utána ezt az anyuka eltette és kendőben őrizgette, de sajnos nem született neki több gyereke. Így nem tudta használni, hanem odaadta a múzeumnak - tudtuk meg Gyanó Szilviától. 

A keresztelői pólyatakarók használata az 1980-as évekig elterjedt volt Zala megyében. A hónap műtárgyáról bővebben is hallhatnak Napi Kanizsa című műsorunkban.

K.T.

(Fotó: Kanizs aMédiaház)