Komoly fordulat jöhet a munkaerőpiacon: erre kell készülnöd a jövőben, ha állást keresel
Ketyeg az óra az uniós bértranszparencia-irányelv bevezetéséig, miközben a hazai munkaerőpiacon még alacsony az új szabályozás ismertsége és támogatottsága. A Profession.hu és a PwC Magyarország kutatása szerint a cégek háromnegyede, 75 százaléka, valamint a munkavállalók 51 százaléka sem támogatná, hogy a bérek teljesen nyilvánosak legyenek, ráadásul a vállalatok mindössze 10 százaléka állítja, hogy részletesen ismeri a direktívát.
Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvét 2026. június 7-ig kell átültetni a tagállamoknak a nemzeti jogba. A szabályozás célja a nemek közötti bérkülönbség csökkentése és az azonos értékű munkáért járó egyenlő bérezés biztosítása. Az Eurostat adatai szerint 2023-ban az EU-ban átlagosan 12 százalék volt a nemek közti bérszakadék, míg Magyarországon 17,8 százalék.
A direktíva a gyakorlatban nem az egyéni bérek nyilvánosságát jelenti, hanem átlátható bérstruktúrák kialakítását. A munkavállalók jogosultak lesznek információt kérni saját bérszintjükről, valamint az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző kollégák átlagos béréről, nemek szerinti bontásban. Ez azt jelenti, hogy név szerinti fizetések közzététele nem lesz kötelező, ugyanakkor a vállalatoknak objektív szempontok alapján kell igazolniuk a bérkülönbségeket.
A Profession.hu felmérése szerint sok munkáltató a belső feszültségek növekedésétől tart, a cégek közel 80 százaléka ezt jelölte meg fő kockázatként. Emellett 45 százalék a bérezés rugalmasságának csökkenésétől, 38 százalék pedig versenyhátránytól fél a munkavállalók megtartásában. A dolgozók ellenállása mögött elsősorban az áll, hogy a fizetést sokan továbbra is magánügynek tekintik, és tartanak a romló munkahelyi légkörtől.
A szabályozás a toborzási folyamatot is átalakítja. A cégek nem kérdezhetnek rá a jelöltek korábbi fizetésére, ugyanakkor kötelesek lesznek már az állásinterjú előtt, vagy legkésőbb a szerződéskötés előtt tájékoztatni a pályázókat az adott pozíció béréről vagy bérsávjáról. A Profession.hu tapasztalatai szerint a bérsáv feltüntetése 20–25 százalékkal több jelentkezőt hozhat, egyes szektorokban pedig akár 50–60 százalékos növekedést is eredményezhet.
A kutatás arra is rámutat, hogy a hazai gyakorlat még kiforratlan: a cégek 57 százaléka soha nem ad meg bért az álláshirdetéseiben, és csak 12 százalék teszi ezt rendszeresen. Ugyanakkor a munkavállalók több mint háromnegyede a hirdetésekben szereplő bérinformációk alapján dönt a jelentkezésről.
A szakértők szerint a következő időszak kulcskérdése az edukáció és a belső kommunikáció lesz. A vállalatoknak nemcsak a jelentéstételi kötelezettségekre kell felkészülniük, hanem arra is, hogy érthetően bemutassák bérstruktúrájukat a dolgozóknak. Első körben, 2027. június 7-ig a legalább 150 főt foglalkoztató cégeknek kell majd jelenteniük a nemek közötti bérkülönbségeket, amelyben már a 2026-os adatok is szerepelnek.
A felmérés szerint a munkavállalók bizonytalanságának jelentős része információhiányból fakad: minden tizedik dolgozó úgy érzi, hogy nem kap elegendő magyarázatot a bérezési rendszer működésére. A szakértők úgy látják, hogy az átlátható bérstruktúra és a tudatos kommunikáció csökkentheti a feszültségeket, és segíthet a fluktuáció mérséklésében is.
penzcentrum.hu