Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont

Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten, illetve kerüli a kisebb vagy ismeretlen márkákat – derül ki a Visa kutatásából. 

A felmérést Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője ismertette a digitális fizetési szolgáltató és a KiberPajzs által közösen megtartott sajtótájékoztatón. A felmérés arra is rámutatott: azok, akik valódinak hisznek AI által generált hamis tartalmakat, háromszor nagyobb valószínűséggel lesznek pénzügyi csalás áldozatai a digitális térben, aminek mértékéről az mondható el, hogy az idei második negyedévet is magába foglaló, legutóbbi 12 hónapos időszak alatt 33,4 milliárd forintot tett ki az MNB adatai szerint.

A Visa 11 európai országban, köztük Magyarországon felvett, az emberek közösségi média használatát, illetve online vásárlási szokásait feltérképező kutatása külön megvizsgálta, hogy miként hatnak a felhasználókra a social media felületeken mesterséges intelligencia segítségével előállított megtévesztő tartalmak. A felmérés Magyarországra vonatkozó egyik fő megállapítása szerint az a felhasználó, aki valódinak hiszi az AI által generált hamis tartalmakat, háromszor nagyobb valószínűséggel lesz digitális térben elkövetett pénzügyi csalás áldozata, mint az, aki nem téveszti össze a fake tartalmakat a valódiakkal (57% vs. 15%).

„Ezzel az adattal nemzetközi összehasonlításban Magyarország amúgy elég jól áll, Angliában például sokkal rosszabb a helyzet” – mondta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője a felmérést bemutató sajtótájékoztatón.

A kutatás hazai adatai szerint az online csalás áldozatául esett embereket átlagosan 58 ezer forinttal rövidítették meg a csalók. A Visa Magyarországért felelős vezetője kiemelte, hogy becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték.

A visszaélések áldozatainak 40%-a egyben azt közölte, hogy mióta pórul járt, kevesebbet vásárol online, illetve kerüli a kisebb vagy ismeretlen márkák vásárlását.

Ennek az a kockázata, hogy nemcsak az online vásárlás, hanem az egész digitális ökoszisztémába vetett bizalom csökkenhet az emberekben. Ebből a szempontból a legkitettebbek a kisebb brandek mögött álló, a hazai gazdaság gerincét, mintegy 99%-át jelentő kkv-k – hangsúlyozta Sármay Bence.

Az MNB legfrissebb adatai szerint az idei második negyedévben összesen 7,8 milliárd forintot loptak el a csalók a magyar bankszámlákról. Az átutalásokkal elkövetett és kártyás csalásokat összesítve elmondható, hogy az idei második negyedévet is magába foglaló, legutóbbi 12 hónapos időszak alatt 33,4 milliárd forintot tulajdonítottak el a csalók hazai ügyfelektől.

A Visa hazai vezetője kitért arra is, hogy digitális fizetési szolgáltatóként a cég mit tesz az online csalások megelőzése, kiszűrése érdekében. A vállalat több mint 30 éve használ AI-alapú eszközöket a fizetések biztonságának megőrzésére és a változó fenyegetésekkel szembeni védekezésre. Az elmúlt öt évben 12 milliárd dollárt fordított a kiberbiztonságra, beleértve olyan intelligens, AI-alapú rendszerek kiépítését is, amelyek valós időben észlelik a gyanús viselkedést, és megállítják a csalásokat, mielőtt azok elérnék az embereket.

Másodpercenként 83 ezer tranzakciót vizsgálunk 500 attribútum mentén a csalások kiszűrésére. Éves szinten 40 milliárd dollárnyi csalást tudunk így megelőzni – jegyezte meg Sármay Bence.

A cégvezető egyben öt módszert ajánlott arra, miként csökkenthetjük annak esélyét, hogy csalás áldozataivá váljunk a digitális tértben.

• Kérdőjelezzük meg a forrást! A csalók gyakran hoznak létre az eredetire megtévesztésig hasonlító hamis webshopokat nagyon vonzó ajánlatokkal. Ilyenkor érdemes átgondolni, hogy megbízható-e ez az oldal.
• Tartsunk egy kis szünetet! A csalók gyakran élnek a sürgetés eszközével. A korlátozott idejű ajánlatok célja, hogy elkapkodott döntésre késztessenek. Ehelyett érdemes lelassítani, és leellenőrizni, hogy az ajánlat reális-e, valamint utánanézni az adott cégnek.
• Ellenőrizzük a küldőt – ne csak a profilt! Üzenetet kapunk egy baráttól, influenszertől vagy szervezettől, amely pénzt vagy személyes adatokat kér tőlünk? Ilyenkor független forrásból végezzünk ellenőrzést: hívjuk fel az illetőt, használjunk egy ellenőrzött weboldalt, vagy vegyük fel a kapcsolatot közvetlenül az adott céggel. A csalók ugyanis gyakran valódi fiókokat törnek fel, hogy hitelesnek tűnjenek.
• Maradjunk biztonságban, és jelentsük fel a gyanús tevékenységet! Védjük a fiókjainkat extra biztonsági funkciókkal, például a kétfaktoros (2FA) vagy többfaktoros (MFA) hitelesítés bekapcsolásával. Tartsuk naprakészen az alkalmazásainkat, eszközeinket, és rendszeresen ellenőrizzük az adatvédelmi beállításainkat. Ha gyanús hirdetést, bejegyzést vagy fiókot látunk, jelentsük a közösségi platformnak – és a bankunknak, ha pénzről van szó.
• Fizessünk biztonságosan – vagy sehogy! Soha ne osszuk meg banki adatainkat a közösségi médián keresztül. Ha valaki arra kér, hogy azonnal banki átutalással küldjünk pénzt, akkor az felveti a csalás gyanúját. Ha nincs lehetőség biztonságos fizetési mód használatára, akkor inkább ne vásároljunk.

penzcentrum.hu