Egyre meggyőzőbbek a kutatások: súlyos következményei lehetnek a gyermekkori okostelefon-használatnak

Egyre több olyan kutatás jelenik meg, amely a gyermekkori mobiltelefonhasználat kockázatait vizsgálja. A Washington Post rézletes cikkében összeszedte, hogy a legfontosabb kutatások szerint milyen kockázatokkal jár a korai okostelefon-használat és a túlzott képernyőidő a serdülők mentális egészségére.

Ran Barzilay, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója decemberi tanulmányában több mint 10 ezer gyermek adatait elemezte Amerika szerte. Azt találta, hogy akik 12 évesen kaptak telefont, a 13 éves korban készüléket kapókhoz képest több mint 60 százalékkal nagyobb eséllyel küzdöttek alvászavarokkal, és több mint 40 százalékkal gyakrabban váltak elhízottá.

Ezt egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni – mondta Barzilay, a Philadelphiai Gyermekkórház pszichiátere.

Az okostelefonok elterjedésével egyre növekvő napi képernyőidő, serdülőkre gyakorolt hatásaival kapcsolatos vitában éveken át nem született biztos győztes, a hiányos és sok esetben ellentmondásos bizonyítékok miatt.

Ez a kép 2025 második felére drámaian megváltozott: az eredmények sokkal következetesebben egy irányba mutatnak.

A számok szerint a képernyők szélesebb körben és mélyebben hatnak a tinédzserekre, mint azt sokan gondolták.

Több vizsgálat kimutatta, hogy a magas képernyőidő mérhető kognitív teljesítményromlással jár együtt: lassabb információfeldolgozással, csökkent figyelemmel és gyengébb memóriával. A depresszió és a szorongás aránya folyamatosan emelkedik az intenzívebb közösségimédia-használattal párhuzamosan. Az alvásminőség romlik, mert a képernyők egyre későbbre tolják a lefekvés idejét, és a kutatók aggasztó összefüggéseket találnak a képernyőhasználati szokások és a serdülőkori súlygyarapodás között.

A vita a Washington Post cikke szerint ma már nem arról szól, hogy a képernyőknek van-e hatásuk, hanem arról, milyen messzire terjed ez a hatás, és mit hajlandó tenni ellene a társadalom.

A kutatók számára a hatások pontos vizsgálata nehéz feladat: nem vizsgálhatják a telefonokat úgy, ahogyan egy gyógyszert tesztelnének: kontrollált kísérletben, egyértelmű kitettséggel és jól mérhető kimenetelekkel. A tinédzserek és a képernyők kapcsolatát feltáró vizsgálatok többsége megfigyelésen alapul. Jellemző, hogy megjelenő tanulmányok önmagukban nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot, de idővel olyan erős mintázatokat tárhatnak fel, amelyeket nehéz figyelmen kívül hagyni.

Egy júniusban a JAMA folyóiratban megjelent figyelemre méltó tanulmány különbséget tett a puszta képernyőidő és az úgynevezett addiktív használat között. Az online töltött órák száma önmagában nem jelezte előre az öngyilkossági kockázatot, a kényszeres mintázatok – például a készüléktől való elválasztáskor érzett szorongás vagy a használat csökkentésének nehézsége – viszont igen.

Azoknál a tinédzsereknél, akiknél az addiktív használat idővel fokozódott, két-háromszorosára nőtt az öngyilkossági gondolatok és viselkedések kockázata azokhoz képest, akiknél alacsony maradt.

A kutatás az online tevékenységek típusa és a kockázat közötti különbségeket is feltárta. A videojátékok magas és növekvő használata inkább belsővé tett mentális problémákkal – szorongással és depresszióval – járt együtt. A közösségi média magas és növekvő használata ezzel szemben inkább kifelé irányuló viselkedésekkel, például szabályszegéssel és agresszióval függött össze.

Yunyu Xiao, a Weill Cornell Medicine népegészségügyi professzora szerint az eredmények arra utalnak, hogy vannak csoportok, amelyek fogékonyabbak az online platformokkal összefüggő öngyilkossági gondolatokra. További kutatásra van szükség annak megértéséhez, mi tesz egy gyermeket sebezhetőbbé a másiknál.

Egy decemberben, szintén a JAMA folyóiratban megjelent közlemény a közösségimédia-használat és a kognitív teljesítmény kapcsolatát elemezte 9–13 éves gyermekek körében. A szerzők három pályát azonosítottak: minimális vagy semmilyen használatot, alacsony, de növekvő használatot, valamint magas és növekvő használatot. Az utóbbi két csoportba tartozó gyerekek átlagosan kissé gyengébben teljesítettek több kognitív feladatban, például felolvasásban, képsorozat-memóriában és szókincsteszteken.

Jason Nagata, a tanulmány vezető szerzője, a Kaliforniai Egyetem gyermekgyógyászati professzora úgy fogalmazott: bár a különbségek csak néhány pontot jelentenek egyes teszteken, ez olyan, mintha egy tinédzser jegye ötösről négyesre csökkenne.

Meglepett, hogy még az alacsony használók is – akik naponta nagyjából egy órát töltöttek közösségi médiával – idővel gyengébb kognitív teljesítményt mutattak, mint azok, akik egyáltalán nem használták – mondta Nagata. 

Egy másik, a Pediatrics folyóiratban előzetesen közzétett tanulmány a figyelmet vizsgálta. A kutatás azt találta, hogy a közösségimédia-használat – ellentétben a videojátékokkal vagy a sorozatnézéssel – a figyelmetlenség tüneteinek növekedésével járt együtt.

A közösségi média állandó zavaró tényezőt jelent – mondta Torkel Klingberg, a tanulmány társszerzője, a svéd Karolinska Intézet kognitív idegtudományi professzora. "Ha nem maguk az üzenetek, akkor az a gondolat, hogy vajon érkezett-e új."

Klingberg szerint az eredmények összhangban vannak azzal az elképzeléssel, hogy a kognitív képességek alakíthatók. "Attól függ, hogy edzi-e őket az ember vagy sem. Ha valaki állandóan el van terelve, a koncentrálóképessége fokozatosan romolhat" – tette hozzá.

Egy negyedik korábban már említett elemzés, amelyet Barzilay vezetett, és december 1-jén jelent meg a Pediatrics folyóiratban, azt vizsgálta, hogy az első okostelefon megszerzésének életkora befolyásolja-e a későbbi jóllétet. Következtetései összhangban vannak egy júliusban publikált nagy nemzetközi tanulmánnyal, amely megállapította: a 13 éves kor előtti okostelefon-használat rosszabb mentális egészségi kimenetelekkel jár fiatal felnőttkorban.

Különösen a nőknél figyeltek meg gyakoribb öngyilkossági gondolatokat, a valóságtól való elszakadást, gyengébb érzelemszabályozást és alacsonyabb önértékelést.

Barzilay hangsúlyozta, hogy ő és szerzőtársai nem a technológia ellen vannak. A technológia számos előnnyel jár – mondta –, de a szülőknek komolyan kell venniük a döntést, mikor adnak okostelefont gyermeküknek.

portfolio.hu