A jövő már itt van: olyan forradalmi áttörések történtek, amelyek mindent megváltoztathatnak

2025-ben a mesterséges intelligencia nemcsak fejlődött, hanem dimenziót is váltott. A Google és az OpenAI újgenerációs modelljei mellett megjelentek az önállóan cselekvő AI-ügynökök, a generatív rendszerek már zenét, videót és 3D világokat is magas minőségben alkotnak. Mindeközben az uniós AI-szabályozás is fokozatosan életbe lép.

2025-re a mesterséges intelligencia a mindennapok meghatározó technológiájává vált, amely alapjaiban formálja át az üzleti életet és a gazdaságot világszerte. A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) korábban nem látott képességekre tettek szert, az AI ügynökök elkezdték automatizálni az összetettebb munkafolyamatokat is, a generatív AI pedig a szövegen és képeken túl immár videókat és zenéket is magas minőségben képes előállítani.

Mindez felgyorsította a technológiai versenyfutást a nagyvállalatok között, miközben a kormányok is igyekeznek lépést tartani: az Európai Unió átfogó AI-szabályozást vezet be, az Egyesült Államokban viszont inkább a szabályozás lazítása felé tettek lépéseket. Az alábbiakban áttekintjük, hogy milyen fő fejlemények történtek 2025-ben a mesterséges intelligencia területén, és hogyan csapódhatnak le ezek a trendek Magyarországon is.

Tovább gyorsult a techóriások versenyfutása

A Google novemberben mutatta be a Gemini 3 névre keresztelt új generációs AI-modelljét, amely a vállalat ígérete szerint minden eddiginél intelligensebb és sokoldalúbb. A Gemini 3 minden képességet egyesít az előző verziókból, multimodális (tehát szöveget, képet, videót, hangot egyaránt ért és generál) és kifejezetten erős a racionális következtetésben (reasoning). Ez a modell a Google szerint „egy újabb lépés az AGI felé vezető úton”, mivel már összetett problémák mély rétegeit is képes megfejteni. A Gemini 3 egy „Deep Think” üzemmóddal is rendelkezik, amely még magasabb szintű elemzőképességet nyújt a különösen nehéz feladatokhoz. Ennek köszönhetően a Google AI-rendszerei már nemcsak információt keresnek és összegzik azt, hanem „gondolkodó partnerként” tudnak együttműködni a felhasználóval, sőt bizonyos mértékig önálló feladatokat is elvégeznek.

Az OpenAI szintén egy újabb nagy ugrást hajtott végre az idei évben. GPT-5 néven kiadták legújabb nyelvi modelljüket, amely „minden eddiginél okosabb, gyorsabb és hasznosabb” a cég közlése szerint. A GPT-5 az előző modellhez képest számos téren javult: kevesebbet hallucinál, jobban követi az utasításokat és kevésbé hajlamos egyszerűen azt válaszolni, amit a felhasználó hallani szeretne. A modell egységes rendszerként működik, ami azt jelenti, hogy helyzetfüggően képes váltani a villámgyors válaszadás és a mélyebb „átgondolás” között: ha például bonyolult matematikai feladatról vagy kódolásról van szó, hosszabban „gondolkodik”, míg egyszerű kérdésekre azonnal reagál. A GPT-5 emellett multimodális: a szöveg mellett képi-vizuális információkkal is jól boldogul, vizuális percepciós képességei is figyelemre méltóak. 

A Facebook anyacége, a Meta továbbra is a nyíltabb megközelítés zászlóvivője maradt. A nyílt licenc alatt elérhető Llama modellek révén a Meta azt üzeni, hogy az AI nem csak a techóriások felhőiben létezhet, a cégek és akár magánfejlesztők is futtathatnak erős modelleket saját szervereiken a Meta által rendelkezésre bocsátott eszközökkel. Emellett a Meta a multimodalitás terén is lépett: 2025-ben bemutatták a WorldGen nevű kutatási projektet, amely szöveges leírásból képes interaktív 3D világokat generálni, amely a virtuális valóság és a játékfejlesztés számára áttörő lehetőség. 

Az AI agentek felemelkedése

2025 egyik legizgalmasabb trendje az AI-ügynökök előretörése volt. Míg a korábbi években az AI leginkább egy kérdezz-felelek rendszerként vagy döntéstámogató eszközként jelent meg, idén egyre több fejlesztés célozta azt, hogy a mesterséges intelligencia önállóan hajtson végre összetett feladatokat az emberi utasításokat követően.

Ezek az AI-ügynökök képesek tervezni, végrehajtani és igazítani a műveleteiket egy megadott cél érdekében, minimális emberi beavatkozással.

A legfontosabb képességük az iteratív okoskodás és cselekvés. Egy AI-ügynök “megnézi” a pillanatnyi eredményt, kiértékeli, majd dönt a következő lépésről, mindezt emberi beavatkozás nélkül teszi. Ez teljesen más megközelítés, mint a hagyományos, statikus automatizálás. Például egy ügyfélszolgálati AI-ügynök nem csak válaszol egy kérdésre, hanem ha a probléma összetett (például több adatbázisból kell összeszedni információkat és tranzakciókat indítani), akkor lépésről lépésre végig tud menni a folyamaton: belép a megfelelő rendszerekbe, lekéri az adatokat, kitölti a formulákat, majd válaszol a kliensnek, mindezt egy utasításból értelmezve.

A cégek már most nagy lehetőségeket látnak ebben a technológiában: a szervezetek több mint fele az agentic AI-t a generatív AI fejlesztéseik között prioritásként jelölte meg. 2025-ben a Crunchbase adatai szerint több mint 700 millió dollár kockázati tőkét fektettek olyan induló startupokba, amelyek autonóm AI-ügynökök fejlesztésével foglalkoznak. Különösen népszerűek az olyan projektek, amelyek „AI főnököt” vagy önműködő asszisztenseket ígérnek.

Az agentek révén a mesterséges intelligencia munkavégző eszközből munkavégző tényezővé kezd válni, a szakértők szerint ez a váltás a munka természetét alakítja át. A jövő az ember-AI partnerségről szól, ahol egymás kiegészítő „csapattársai” lesznek. Az ember kreativitást, stratégiai gondolkodást, erkölcsi ítélőképességet hoz, míg az AI mintázatfelismerést és skálázhatóságot.

A teljes cikk itt olvasható. 

economx.hu