Vesztésre áll az emberiség egy fontos küzdelemben: egy utolsó reménye maradt még a Földnek

A Climate Analytics egy friss jelentése szerint az emberiségnek még sikerülhet a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését a korábbi klímacélok során meghatározott 1,5 Celsius-foknál megállítani, ha a világ kormányai a gyors és összehangolt kibocsátáscsökkentésre, a megújuló energiaforrások alkalmazására és a kulcságazatok villamosítására fókuszálnak. Az intézet szerint 2030-ig nagyjából ötödére kéne vágni a globális kibocsátást, amivel a felmelegedés szintje 1,7 Celsius-fokon tetőzne a következő évtizedekben, és visszacsökkenhet még a korábbiakban meghatározott 1,5 fokos szint alá - írta a The Guardian.

A Climate Analytics értékelése úgy látja, hogy a világ még elkerülheti a klímaválság legsúlyosabb következményeit, és 1,5 Celsius-fok alatt tarthatja a felmelegedés szintjét, ha a kormányok határozottabban fellépnek az üvegházhatású gázok visszafogásában. A jelentés szerint a jelenlegi célok elégtelenek, sürgősen felül kell őket vizsgálni, és fel kell pörgetni a megújuló energiaforrások terjedését, valamint a közlekedés, a fűtés és az ipar villamosítását.

A november 6-ától a brazíliiai Belémben, az Amazonas torkolatánál veszi kezdetét a COP30 ENSZ-klímacsúcs, amelynek hivatalos, hétfői megnyitója előtt megkezdődik már a tárgyalás a világ vezetői között.

Az elmúlt két évben a globális felmelegedés tartósan meghaladta az iparosodás előtti szinthez viszonyított 1,5 Celsius-fokos határt, amelyet a 2015-ös Párizsi Megállapodás jelölt ki. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) e héten közzétett jelentése szerint a világ kormányai által publikált nemzeti fenntarthatóság tervek 2,3–2,5 Celsius-fokos melegedéshez vezetnének.

Ez a szélsőséges időjárási események drasztikus megszaporodását és több kulcsfontosságú természeti rendszer súlyos károsodását vetíti előre.

A Climate Analytics kutatói szerint az általuk vázolt ütemtervvel a globális felmelegedés szintje 2050 előtt 1,7 fokon tetőzne, majd az évszázad végére 1,5 Celsius-fokra lenne csökkenthető a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetésével és a légköri szén-dioxidot megkötő technológiák alkalmazásával. Ez ugyanakkor nem szünteti meg az kritikus szint túllépésének kockázatait. A tudósok több olyan kulcsfontosságú töréspontot azonosítottak, amelyek a bolygó további melegedéssel aktiválódhatnak. Ezek közé tartozik a grönlandi jégtakaró olvadása, illetve annak a veszélye, hogy az Amazonas esőerdő egy természetes szénelnyelőből szénforrássá válik.

Bill Hare, a Climate Analytics vezérigazgatója úgy fogalmazott: Az 1,5 Celsius-fokos cél túllépése súlyos politikai kudarc, amely növeli az elkerülhető töréspontok és károk kockázatát. De az ütemtervünk azt mutatja, hogy még mindig a kezünkben van a lehetőség: 2100-ra bőven 1,5 Celsius-fok alá vihetjük vissza a melegedést.

A COP30-on minden országtól elvárás, hogy a Párizsi Megállapodásnak megfelelően elkészítse saját nemzeti klímatervét (NDC), benne a kibocsátáscsökkentési célokkal és a végrehajtási eszközökkel.

Egyelőre az országok kevesebb mint fele nyújtotta be NDC-jét a csúcs előtt, és a beérkezett vállalások többsége is elégtelen.

Az UNEP elemzése szerint a jelenleg benyújtott NDC-k alapján nagyjából 2,5 fokos felmelegedést vetíthető előre az iparosodás előtti szinthez képest, amely akár 2,8 °C-ig is emelkedhet, potenciálisan visszafordíthatatlan folyamatokat beindítva.

Az ENSZ számításai alapján a jelenlegi vállalások 2035-ig mindössze mintegy 10%-os szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést eredményeznének.

A Climate Analytics szerint a globális kibocsátásokat 2030-ig nagyjából ötödével kellene visszavágni a 2019-es szinthez képest, majd a 2030-as években évente mintegy 11%-kal csökkenteni ahhoz, hogy a melegedés 1,7 °C-on tetőzzön. A metánkibocsátásokat 2035-ig körülbelül 30%-kal kellene mérsékelni.

portfolio.hu