A megelőzés életet menthet – folytatódott az egészségmegőrző programsorozat
A diabétesz világnapjához kapcsolódva folytatódott Nagykanizsa város Idősügyi Tanácsának egészségmegőrző-sorozata. Rosta László diabetológus, belgyógyász előadásában a cukorbetegség népegészségügyi jelentősége és a megelőzés fontossága került középpontba.
A cukorbetegség, vagyis a diabétesz ma már népbetegségnek számít Magyarországon – és nem csak az idősebb korosztály problémája. Az egészségügyi szakemberek szerint a felnőtt lakosság 10–12 százaléka szenved valamilyen formájú cukorbetegségben, és ha ehhez hozzávesszük a prediabéteszes, azaz a betegség előállapotában lévő embereket, akkor minden ötödik magyar felnőtt érintett lehet. Ez már önmagában is komoly figyelmeztetés, hiszen a diabétesz hosszú távon súlyos szövődményekhez – szív- és érrendszeri betegségekhez, látásromláshoz vagy akár amputációhoz – vezethet. A diabétesz korábban főként az idősebbeket érintette, de az elhízás növekedésével egyre fiatalabb korban is megjelenik.
- A magyar felnőtt lakosságnak a 66 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ebből több mint 35 százalék az, aki effektíven elhízott már, és ez sajnos egyre fiatalabb életkorban jelentkezik. Azt lehet mondani, hogy körülbelül ott a 18-20-es évek körül már elkezd emelkedni a 2-es típusú cukorbetegségnek a gyakorisága, és a 30-es életkorra ez már eléri az 5 százalékot, aztán természetesen ez tovább megy az életkorral párhuzamosan, és amit biztosan tudunk, az az, hogy 60 éves kor felett viszont már minden 5-dik felnőtt magyar cukorbetegségben szenved effektíve - mondta el Rosta László.
A diabétesz megelőzése és kezelése hosszú távú feladat, amelyben a tájékozottság a legfontosabb fegyver. Az orvos szerint a közérthető, nyílt párbeszéd és a betegek bevonása a döntésekbe hozhat valódi áttörést. Ha az emberek értik, miért fontos, amit tesznek, akkor nem kényszerből, hanem meggyőződésből változtatnak.
- Nagyon fontos időskorban is az életmódterápia, ma már így is hívjuk ezt az életmódváltoztatást, aminek két nagy pillére van, az egyik a táplálkozás, a másik pedig a mozgás. És itt egy kicsit mindig túlgondolják az emberek ennek a mikéntjét, mert azt gondolják, hogy valami nagyon szoros diétáról van szó, vagy valami nagyon intenzív mozgásról, holott gyakorlatilag napi fél óra séta, vagy egy mediterrán étrendhez hasonló étkezés az nagyon-nagyon sokat tud segíteni. Ami inkább kulcsszó egyébként ezeknek az állapotoknak a kezelésében, az a rendszeresség, hogy ezeket minden nap kell csinálni, és fokozatosan, rendszeresen, még akkor is, hogyha nagyon kismértékben tudjuk ezt csak végrehajtani – árulta el Rosta László.
A „közérthetően” jelző nem véletlenül szerepel az előadás címében. A cél, hogy az emberek ne elvont egészségügyi kifejezéseket halljanak, hanem olyan példákat, amelyekben magukra ismerhetnek.
H-SZ.F.
(Képek: Kanizsa Médiaház)
