Egyre kevesebben bicikliznek Magyarországon, és csak találgatják, hogy miért

Magyarországon 4-4,5 millió ember szokott valamilyen rendszerességgel kerékpározni, ennek a fele gyakrabban – derült ki azon a sajtótájékoztatón, amin a magyarországi kerékpározási szokásokról készült országos, reprezentatív felmérés eredményeit mutatta be a Magyar Kerékpárosklub és az Idea Intézet. Mint elhangzott, ez a szám nagyon jelentős, ám hozzátartozik az is, hogy az adatok szerint az utóbbi években néhány százalékkal csökkent azok aránya, akik szoktak biciklizni. Hogy miért, arra többféle magyarázatot is próbáltak találni.

Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke elsősorban az elmúlt tíz évben tapasztalható autós boomot, azaz a gépkocsik számának óriási növekedését látja a háttérben, de belejátszhat az eredménybe az elmúlt években bevezetett tarifareform is, azaz az, hogy olcsóbb lett tömegközlekedés. Eszerint az emberek egy része átült a bicikliről a volánhoz, vagy felszállt a vonatra-buszra.

A kerékpározók száma a koronavírus-járvány idején kicsit jobban felfutott, sokan ültek biciklire, mert jóval kisebb volt a forgalom, ez a hullám egy darabig kitartott, de az utóbbi években visszaesett. Ez Molnár Péter, a felmérést készítő Idea Intézet vezető elemzője szerint azért is történt, mert visszatért az utakra a nagy forgalom, megváltoztak a körülmények, már nem annyira vonzó az autók között tekerni.

Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár szerint ez nem magyarázná, hogy a legutóbbi számok pár százalékkal beestek a Covid előtti 2018-as adatok alá. Ő is az autózás megállíthatatlan terjedését nevezte meg első számú oknak. A KSH adatai szerint a személyautók száma 2018-hoz képest 17 százalékkal növekedett országosan (3,64 millióról 2024-ben 4,26 millióra). Ugyanakkor Budapesten már jóval kisebb, tíz százalék alatti volt az emelkedés (659 513 darabról a 2024-es 723 372 darabra).

A vidéki személyautós boom látszik a felmérés számaiban is: a vidéki kerékpárosok száma csökkent igazán nagyot. Budapesten a bringások száma igazából még növekedett is 2018-hoz képest, de ez a növekedés nem tudta ellensúlyozni az országos csökkenési tendenciát. Azaz míg vidéken a személygépkocsi vonzóbb lett a kerékpár kárára, Budapesten pont az ellenkező folyamat figyelhető meg: a sok autó inkább akadálynak számít és motiválja a bringára áttérést az embereknél.

A felmérésből számos egyéb érdekesség is kiderül. Eszerint a felnőtt lakosság 60 százaléka mondta azt, hogy változó rendszerességgel, de szokott kerékpározni (megtett távuk egy átlagos napon: 10-13 km). Sőt, a teljes magyar felnőtt lakosság 30 százaléka rendszeresen, hetente többször is nyeregbe pattan. A felmérés szerint a lakosságban van még tartalék: a 60 százalék 73-74 százalékra bővíthető lenne a kérdésre adott válaszok alapján, ha jobbak lennének a kerékpározás körülményei.

A bringázás jelenlegi körülményeivel kapcsolatban ugyanis általában nem elégedettek az emberek. A megkérdezettek nem éreznek változást alapvetően ezekben a feltételekben. Sőt, a szűk többség úgy érzi, hogy az autósok hozzáállása a kerékpárosokhoz inkább romlott, mint javult – pedig ez a bringázás terjedésének legerősebb visszatartó ereje. Ugyanakkor a kerékpározásra alkalmas utak száma, állapota inkább javult, mint romlott az erős többség szerint. Abban is konszenzus van, hogy a jól elválasztott autós-biciklis infrastruktúra motiválja az embereket a kerékpározásra.

A kerékpárt másért használják vidéken, mint a fővárosban. Budapesten jóval többen használják a biciklit sport-szabadidős célokra, míg vidéken jellemzőbb az ügyintéző jellegű használat. Révész Máriusz kiemelte azt az adatsort, miszerint: a kerékpárral közlekedők 77 százalékának van jogosítványa.

Sőt, a kerékpárosok 70 százalékának van saját kocsija, míg a nem kerékpározóknak csak 66 százaléknál áll autó a ház előtt. A kerékpárosok 32 százalékának tömegközlekedési bérlete is van.

A csökkenő számok ellenére európai szinten is nagyon jó a 60 százalékos kerékpáros arány Magyarországon, mondta Kürti Gábor. Szerinte „annyira közel vagyunk ahhoz, hogy Hollandiát csináljunk, csak akarni kell, hatalmas a potenciál”. Döntéshozói oldalról nézve Kürti szerint a hozzáállás pozitív a politikai pártok részéről, de mihelyt az éves költségvetés elfogadására sor kerül, ez a pozitivitás elolvad a politikai testületekben.

A felmérést a Magyar Kerékpárosklub megbízásából, az Aktív Magyarország támogatásával készítette az Idea Intézet „Így bringázik Magyarország 2025” címmel. A kutatás 2025 július–augusztusában 3000 fős, Magyarország felnőtt lakosságára reprezentatív, online mintavétellel készült.

telex.hu