Közösségépítés egy nehéz szezon után – összegyűltek a Kanizsa és környéki méhészek
Méhész pikniket szervezett a Nagykanizsa és Környéke Méhész Egyesület szombaton a Mindenki Házában. A találkozón a közösségteremtés mellett szakmai beszélgetések és az ágazatot érintő legsúlyosabb problémákról szóló előadás is várta a résztvevőket.
Mintegy 5 éves hagyományra tekint vissza az egyesület programja, amit általában a méhészeti főszezon utánra időzítenek a szervezők. Délelőtt egy szakmai előadással indult a program, ahol Békési László állatorvos „Méhbetegségekről korszerűen” című prezentációját hallhatták a szakemberek. Mint megtudtuk, az idei tél során mintegy 600 ezer méhcsalád pusztult el Magyarországon, ami példátlan mértékű veszteséget jelent. A szakemberek egyértelmű válaszokat továbbra sem tudnak adni, mivel sem vírusos, sem bakteriális fertőzések nem igazolódnak széles körben.
- A mai előadásomban elsősorban a környezeti stressznek próbáltam, arra próbáltam hangsúlyt fektetni. Tehát tulajdonképpen a méheinket egy ilyen többszörös stressz fenyegeti. A különböző kórokok ott vannak, akár egy enyhe mérgezés, akár egy kórokozó, baktérium, vírus vagy éppen parazita. És aztán ez a legyengült szervezet már nem tud megfelelően alkalmazkodni az ilyen stresszekhez, és aztán így a méhcsalád lassan legyengül, és a tél folyamán elpusztul – mondta el Békési László.
Az előadást követően egy kötetlen délután várta a méhészeket, a finom ételek mellett tapasztalataikat is megoszthatták egymással. Somogyi Gyula, a Nagykanizsa és Környéke Méhész Egyesület elnöke elmondta, az idei év nem csak a méhpusztulás, de a méztermés mennyisége szempontjából is nagyon nehéz volt a magyarországi méhészek számára.
- Nagyon kevés méz termett az országban. Talán ki lehet jelenteni, hogy az Alföldön alig termett egy-két kiló méz, illetve északon, az északi- középhegységben is. Ami méz közel lévő részein, illetve itt nálunk, illetve Vas vármegye és Győr-Moson-Sopron vármegye egyes részein és körülbelül ennyi. Ugyan a méz ára valamelyest emelkedett, de még az is nagyon kevésnek tűnik, meg kevés is, mint ami három-négy éve volt, tehát azt a szintet még most sem érte el, annak ellenére, hogy egyharmad méz sincs az országban. Tehát nagyon hamar elfogynak a mézek, a kereskedők igyekeznek egymás elől minél előbb megvenni, ami van méz. Az is érdekes, hogy az elmúlt években nem igen akartak még akácmézet sem vásárolni, most pedig robbant a kereslet rá. Nem tudjuk, mi az oka ennek - árulta el Somogyi Gyula.
A jókedvű beszélgetéseket kissé beárnyékolta a már említett tömeges méhpusztulás, ami a zalai méhészeteket sem kímélte. Szabó László mintegy 40 éve foglalkozik főállásban méhészkedéssel. Ő elmondta, a jelenlegi helyzet különösen súlyos a megélhetés szempontjából, hiszen nem csak a pusztulások okát, de a védekezési lehetőségeket sem ismertették velük.
- Mivel védekezzenek a méhészek, milyen gyógyszereket, vagy egyáltalán milyen technológiai fogásokat alkalmazzanak, erre a mai napig nem kaptak választ, és sajnos úgy gondolom, hogy a továbbiakban is lesz még pusztulás. Igaz, hogy a méhészek nagyon elkeseredettek, nagyon sokan föladták, tehát egyre kevesebb nem csak a méhészek száma, hanem a méhcsaládok száma is Magyarországon, és én úgy gondolom, hogy a legnagyobb problémát a növényvédő szerek okozzák, mert valójában a méheknek az immunrendszerét rombolják, és ezáltal a méhbetegségek felerősödnek, tehát akár a nozéma, az európai költésrothadás, tehát baktériumos betegségek, és az atka is sokkal jobban, nagyobb kárt tud okozni a méhészetekben - tudtuk meg Szabó László méhésztől.
A szakemberek abban egyetértettek, a helyzetre kizárólag egy megoldás van: az összefogás, az érdekeik közös képviselete. A Nagykanizsa és Térsége Méhész Egyesület rendszeres ülései, szervezett előadásai és éves közösségi programjai is ezt a célt szolgálják. Az eseményről, valamint a méhészek helyzetéről bővebben is beszámolunk egy későbbi magazinműsorunkban.
SZ.F.
(Képek: Kanizsa Médiaház)
