Két kifli, egy briós és 15 százalék borravaló? Így próbálják kicsikarni belőlünk az extra forintokat

Egyre több helyen – nemcsak éttermekben, hanem kisboltokban, büfékben, trafikokban és pékségekben is – jelenik meg a kártyás fizetéskor a borravaló felajánlásának lehetősége, ami sok vásárlót váratlanul ér, vannak akik dühösek is az új trend miatt. A technológiai fejlődés lehetővé teszi ezt, de a gyakorlat etikai és fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvet: valóban önkéntes-e még a borravaló, ha a rendszer burkoltan rábeszél?

Az elmúlt időszakban sok vásárló meglepetten tapasztalta, hogy a kártyás fizetés során nemcsak az összeget kell jóváhagyniuk, hanem a terminál még borravalót is felkínál – nemcsak éttermekben vagy kávézókban, hanem kisboltokban, trafikokban, sőt, büfékben vagy munkahelyi és iskolai kifőzdékben is. Most egy olyan gyakorlat kezd elterjedni, amely korábban inkább csak a klasszikus vendéglátóhelyeken volt megszokott. Ezeken a helyeken senki nem lepődik vagy sértődik amiatt, hogy felkínálják a borravaló lehetőségét, a legtöbben inkább maguktól mondani is szokták, hogy mennyi borravalót számoljon rá a végösszegre a pincér.

A trend azonban sok-sok kérdéseket vet fel: valóban mindenütt indokolt a borravalókérést integrálni a fizetési folyamatba? Milyen szabályok vonatkoznak erre, és egyáltalán mennyire van tájékoztatva a vásárló?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024-es fizetési rendszerekről szóló jelentése szerint egy év alatt 4 százalékpontos növekedést sikerült elérni az elektronikus tranzakciók darabszámában.

Az elektronikus tranzakciók száma meghaladta a 2,5 milliárdot, leginkább a bankkártyás fizetések száma növekedett. Az éves tranzakciós szám 2016-ról 2024-re megnégyszereződött.

A bankkártyáról történő készpénzfelvételek száma csökkent, ebből is látszik, hogy a fogyasztók jó része inkább elfordulna a papírpénztől. Valószínűleg erre a tendenicára reagálva döntenek úgy egyre több helyen, hogy felkínálják a borravaló lehetőségét.

A HelloPay vendéglátósok körében végzett kutatása alapján nagyobb eséllyel (42 százalékos arányban) számíthatnak jattolásra azok az egységek, ahol a vendégeknek van lehetősége ezt bankkártyával fizetni, ráadásul január óta ezeket kevesebb adó és járulék is terheli. A törvény alapján magánszemélyek esetében 15, cégeknél pedig 20 százalék lehet a borravaló maximummértéke. Ugyanakkor a vendéglátósok 92 százalékánál az átlagos arány 11 százalék, és átlagosan ötből egy vendéglátóhely számol fel ilyen díjat.

Ennek az extra díjazásnak nagy előnye még, hogy adó- és járulékmentes, így az általunk adott teljes összeget megkapja a dolgozó.

Van ahol a sima POS-terminál érintőpaneljén dobja fel a borravaló százalékos arányának kiválasztását, ugyanakkor egyre több helyen találkozhatunk a HelloPay vagy FestiPay termináljaival, amelyeken egy külön monitor szolgál arra, hogy válasszunk az általunk adni kívánt extra díjlehetőségekből.

Az economx.hu olvasói tapasztalatai szerint egyes helyeken már olyan terminálokkal is találkozni, ahol a borravaló mértékét csúszka segítségével lehet megadni.

Ez önmagában még nem lenne probléma, ugyanakkor aggályos, hogy a 0 százalékos opciót sok esetben nehéz pontosan beállítani – így aki nem szeretne plusz összeget fizetni, az is könnyen adhat borravalót véletlenül.

Kíván borravalót adni?

Ez önmagában nem probléma – ha étteremben vacsorázunk, vagy személyes szolgáltatást (például hajvágás, taxis fuvar) veszünk igénybe, a borravaló természetes és elfogadott része lehet a fizetésnek. De amikor egy kisboltban vagy egy trafikban is megjelenik ez az opció, joggal merül fel a kérdés: indokolt ez? És egyáltalán szabályos?

A borravaló eredetileg az elégedettség kifejezése volt egy jól elvégzett személyes szolgáltatás után – az éttermi pincérek, fodrászok, taxisok és hasonló munkakörök esetében ez szinte kulturális hagyománnyá vált. Ugyanakkor az utóbbi időben más kereskedelmi egységek is beépítették termináljaikba a borravalókérési lehetőséget, ami teljesen új értelmezést ad a megszokott fizetési folyamatnak.

Sok vásárló zavarba jön: illik-e itt borravalót adni? Elvárják? Kötelező?

A válasz röviden: nem, a borravaló minden esetben önkéntes – ám nem mindegy, hogyan van ez kommunikálva. Az ugyanis fontos elvárás, hogy a borravalóadás lehetőségéről és annak mértékéről egyértelműen és nyíltan kell kommunikálni.

• Fontos, hogy a vásárlót világosan és egyértelműen kell tájékoztatni a borravaló lehetőségéről,
• a borravaló sosem lehet kötelező vagy burkoltan elvárt,
• a rendszerben legyen lehetőség egyértelműen elutasítani a borravalót (például „nem adok borravalót” vagy „0 százalék” opció).

Amennyiben a terminál csak százalékos borravalóopciókat kínál fel (például 5, 10, 15 százalék), de nem jeleníti meg a „nincs borravaló” választást, az már a fogyasztó megtévesztésének minősülhet.

Arra vonatkozóan pedig jelenleg nincs olyan konkrét jogszabály, amely kifejezetten szabályozná, hogy mely szolgáltatók vagy boltok kínálhatnak fel borravaló-opciót a kártyás fizetés során. Technikailag bárki megteheti, aki megfelelő terminált használ.

Miért lehet mégis zavaró és mit tehetünk?

A vásárlók joggal érezhetik úgy, hogy a terminálon keresztül történő borravalókérés egyfajta nyomást gyakorol rájuk, különösen, ha a kijelzőn csak pozitív opciók jelennek meg, vagy ha a pénztáros figyeli a választást.

Ha olyan terminállal találkozunk, ahol borravalót kérnek:

• ne érezzünk nyomást – a borravaló adása teljes mértékben önkéntes,
• nézzük meg, hogy van-e „nem kérek borravalót” opció – ha nincs, jelezhetjük a dolgozónak,
• kérdezzük meg nyugodtan, hogy a borravaló hová kerül – nem udvariatlanság az átláthatóság igénye.

Utóbbi kérdésre például máris egy fél választ kínál a HelloPay direktborravaló szolgáltatása, amely a nevéből adódóan is mutatja, hogy a vendéglátóhely és a HelloPay közötti egyedi szerződés szerinti arányban, közvetlen módon a dolgozó saját számlájára kerül az összeg és ezáltal átlátható és megbízható módon juthatnak kiegészítő jövedelemhez az érintettek.

A borravaló kártyás rendszerének elterjedése önmagában nem ördögtől való, de fontos, hogy a vásárlók tájékozottak legyenek, és megőrizzék döntési szabadságukat. Felmerülhet az egyre gyakrabban használatos pszichológiai manipuláció kérdése is. Vajon az nem sorolható ebbe a körbe, ha a terminál váratlanul megkérdezi, hogy hány százalék extrát szeretnék adni a végösszeghez? 

Ha úgy érezzük, a rendszer félrevezető vagy etikátlan módon kér borravalót, akár panaszt is tehetünk a szolgáltatónál, a fogyasztóvédelmi hatóságnál vagy közvetlenül a terminált üzemeltető cégnél.

economx.hu