Egy felmérés szerint a fiatalok többsége saját otthonra vágyik

A megkérdezettek csaknem 60 százaléka a saját lakás vásárlásának támogatását tartja fontosabbnak, míg mindössze egyharmaduk (33 százalék) helyezné a fókuszt a bérlakások építésére - közölte a Szent István Intézetnek a Nézőpont Intézet közreműködésével készített felmérését a mandiner.hu.

A cikkben felidézték, a nemrégiben a kormányzat által bejelentett kedvezményes, a fiatalok első lakáshoz való jutását lehetővé tevő fix 3 százalékos kamatozású lakáshitel kapcsán számos ellenzéki kritika jelent meg. E kritikák az Otthon Start program saját tulajdonú lakáshoz jutást támogató lehetőség helyett a tömeges bérlakásépítést szorgalmazzák. Ugyancsak nemrég hangzott el a legnagyobb ellenzéki párt szociálpolitikai szakértőjétől, Bódis Krisztinától egy gyermekvédelmi konferencián, hogy a Tisza Párt a családi adókedvezmények rendszerét nem tartja helyesnek, mert az társadalmi esélyegyenlőtlenséghez vezet - írták.

Az 1000 fős mintán elvégzett reprezentatív kutatás szerint a vidéken élők körében és a 18-39 éves korosztályban a válaszadók közel 70 százaléka a tulajdonszerzést részesíti előnyben. Ez arra utal, hogy a fiatalok számára a saját otthon a stabilitás és a jövőtervezés egyik legfontosabb záloga - értékelték.

Az összes demográfiai jellemző tekintetében egyedül a budapestiek körében magasabb, (49 százalék) a bérlakásprogramot támogatók aránya, ami a nagyvárosi életforma és a magasabb ingatlanárak hatását tükrözheti - tették hozzá.

A cikk szerint Magyarországon a lakásbérlésre fordított költségeket az emberek többségében kidobott pénznek tekintik. "Mi, magyarok rendkívüli módon ragaszkodunk a saját ingatlanhoz, sokan ebben látjuk a szabadságunk és függetlenségünk zálogát is" - áll a közleményben.

Ennek történelmi okai a 20. század politikai és gazdasági bizonytalansága. A világháborúk, az államosítások, majd a rendszerváltás is ezt a szemléletet erősítette.

Arra is emlékeztetnek: a Századvég 2016 óta évente megismételt Európa Projekt nevű kutatásából például kiderül, hogy messze Magyarországon a legmagasabb a saját lakásra vágyók aránya, és nemcsak az akarás szintjén, hanem a tényleges tulajdonlásban is, ami 90 százalék.

A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a magyarok milyen formában tartják a leghatékonyabbnak a családok állami segítését: mindenkinek járó adókedvezmény formájában, vagy csak a rászorulóknak nyújtott célzott támogatásként.

Az eredmények egyértelmű társadalmi preferenciát mutatnak az univerzális, minden szülőnek járó adókedvezmények tekintetében. A válaszadók több mint 52 százaléka ezt a megoldást támogatná, szemben a 43 százalékkal, akik szerint a támogatásokat csak a rászoruló, szegényebb családoknak kellene folyósítani - írták.

Ez a támogatói attitűd különösen a fiatalok (18-39 évesek) és a kisebb vidéki településeken élők körében erős, ahol a 60 százalékot is meghaladja az univerzális kedvezményeket preferálók aránya. Ugyanakkor érdekesség, hogy a budapestiek és a legidősebbek (60+) körében valamivel magasabb a célzott, rászorultsági alapú támogatás népszerűsége.

"Ez az eredmény arra is utal, hogy a magyar társadalom a gyermeknevelést olyan, a közösség számára is értéket teremtő feladatnak tekinti, amelyet érdemes mindenki számára elismerni, nem csupán szociális kérdésként kezelni" - idézték az Intézet közleményét.

"Mindezek arra engednek következtetni, hogy a saját otthon, a család és sok gyermek nem egy letűnt kor ideáljai, hanem egy élő, jelenlévő vágy a magyar társadalom széles rétegeiben. A családpolitika alakítása során érdemes továbbra is erre a rejtett, de erős társadalmi igényre építeni" - summázza a cikk szerint Szent István Intézet.

MTI