Magnélküli dinnye? Nem pont az, aminek látszik
Az utóbbi évtizedekben a magnélküli görögdinnye egyre nagyobb népszerűségnek örvend. De vajon valóban magnélküli?
Bár a köznyelvben így emlegetjük, a „magnélküli” görögdinnye valójában magkezdeményeket tartalmaz. Ezek általában apró, fehér, csökevényes magkezdemények, amelyeket könnyedén el lehet fogyasztani – még azok számára is, akik a klasszikus, érett, fekete magokat nehezen viselik el.
Fontos azonban tudni: stresszhatás (például hőmérsékletingadozás vagy vízhiány) hatására ezek a hibridek nagyobb és keményebb magokat is hozhatnak, vagy akár rendes, teljes értékű magok is megjelenhetnek bennük. Így a triploid görögdinnye soha nem garantáltan teljesen magmentes.
Hogyan lesz egy dinnye „magnélküli”?
A válasz a kromoszómák számában rejlik. A magnélküli görögdinnye triploid növény, vagyis sejtjeiben három kromoszómakészlet található (3N). Ezt úgy érik el, hogy egy diploid (2N) és egy tetraploid (4N) növényt kereszteznek. Az utód triploid lesz, amely nem képes életképes ivarsejtek képzésére, így terméketlen marad – emiatt nem fejlődnek ki benne klasszikus magok.
Ahhoz azonban, hogy a triploid növények termést hozzanak, porzóra is szükség van: ezért melléjük minden esetben diploid porzófajtát kell ültetni, amely biztosítja a virágpor utánpótlását. A megporzást rovarok, elsősorban méhek végzik – a görögdinnye nehéz, ragadós pollenje ugyanis csak így juthat el a bibére.
A termésképzés során a triploid görögdinnyék általában fehér, puha, üreges magkezdeményeket fejlesztenek. Az első kötéseknél még előfordulhat néhány érett mag is, ezért ezek a gyümölcskezdemények sokszor eltávolításra kerülnek a jobb minőség érdekében.
Egy kis történelem – a japán kutatásoktól a magyar nemesítésig
A világ első „magnélküli” görögdinnyéit Japánban nemesítették az 1950-es években, és már az 1960-as években Magyarországon is elérhető volt magyar triploid hibrid. Azonban a drágább vetőmag és a bonyolultabb termesztéstechnológia miatt akkoriban nem tudott széles körben elterjedni.
Ma már korszerű fajták és jobb technológiák állnak rendelkezésre, de a magnélküli görögdinnye termesztése továbbra is legalább 30%-kal költségesebb a hagyományos, magos fajtákhoz képest. Ehhez magas szintű termesztői tudás, precíz technológia, porzófajta, méhészeti támogatás és különös odafigyelés szükséges a vetőmag csíráztatásától a betakarításig.
agroinform.hu