Több mint 20 ezren vehetnek részt az idei Nyári diákmunka programban

A Nyári diákmunka programra idén 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre, ez több mint 20 ezer fiatalnak biztosít munkalehetőséget - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Czomba Sándor jelezte: a programban a 16 és 23 év közötti, nappali tagozatos diákok vehetnek részt a munkaügyi központokban történő regisztrációt követően.

A regisztráció ahhoz kell, hogy "össze tudják hozni őket a leendő munkáltatókkal" - jegyezte meg, majd hozzátette, arra buzdít minden fiatalt, figyelje a híreket, éljen a lehetőséggel.

Közölte, a 2013-ban indult programnak óriási sikere van, "hiszen a fiatalok a nyáron szeretnének egy kis pénzt is keresni, meg valamit magukkal kezdeni".

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a programnak két lába van: az önkormányzati láb, ahol önkormányzatok, az alaptevékenységükhöz tartozó vállalkozásaik, valamint egyházi szervezetek vannak, a másik a vendéglátás, az idegenforgalom és a mezőgazdaság, "tipikusan azok a területek, ahol egyébként nyáron a munkáskezet előszeretettel keresik".

A vastagabb láb az önkormányzati, a 20 ezer fiatal 80 százaléka ott helyezkedik el - fűzte hozzá.

Czomba Sándor kitért arra is, hogy a tevékenységek palettája nagyon széles, nem biztos, hogy a diák a tanulmányaihoz kapcsolódó munkát végzi majd, de a pénzkereset mellett hasznos, hogy a nyári munkák és az iskolaszövetkezeteken keresztüli munkalehetőségek révén már pályakezdőként lesz munka-, illetve szakmai tapasztalata, amely azt üzeni a munkáltatónak: érdemes ezzel a fiatallal foglalkoznia.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány a Nyári diákmunka programmal szeretne lehetőséget biztosítani minden fiatalnak, hogy kipróbálja magát a munka világában, és olyan, a munkaerőpiacon hasznos alapokra tegyen szert, amelyek a későbbiekben "segíthetik a boldogulásukat".

Czomba Sándor a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorának is vendége volt. Ott egyebek mellett arról is beszélt, hogy pozitív meglepetés volt a KSH legfrissebb jelentése, miszerint 700 ezer forint felett van a bruttó átlagkereset Magyarországon.

A növekedés 9,8 százalék, a versenyszférában 9,9 százalék, ami egy "nagyon értékelendő és megbecsülendő szám", jelez valamit a foglalkoztatásról is, látható, hogy a munkáltatók a nehézségek ellenére is tisztességes jövedelmet biztosítanak a munkavállalóknak azért, hogy maradjanak a munkahelyükön - tette hozzá.

Beszámolt arról, hogy a növekedés minden szektort érint, az átlagkereset az IT-, a pénzügyi és az energiaszektorban már jóval egymillió forint felett van, és csak egy szektor az, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, ahol nem éri el a bruttó 500 ezer forintot.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a mediánkereset nagyobb mértékben nő, mint a bruttó átlagkereset, tehát ha nem is gyors ütemben, de "zárkóznak az alacsonyabb szintű bérek a magasabb szintűekhez".

Czomba Sándor közölte azt is, hogy 2024 hasonló időszakában két vármegyében, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Békésben is félmillió forint alatt volt a bruttó átlagkereset, mára mindkét vármegyében meghaladta azt.

Egészséges folyamatok zajlanak, az inflációt sikerült 5 százalék alá szorítani, a reálkeresetek 5,2 százalékkal nőttek, és szinte egyértelmű, hogy idén is növekedni fognak - jelentette ki az országos adatok alapján államtitkár.

MTI