Már a Balatonban és a Velencei-tóban van a rettegett rákfaj
Napjaikra hazánk legtöbb vízrendszerében több inváziós tízlábú rákfaj terjed természetes úton, de egyes fajok a felelőtlen szabadtéri tartás, kihelyezések, nem megfelelően végzett haltelepítések következtében újabb és újabb élőhelyeken jelennek meg, számolt be róla friss hírében a Magyar Haltani Társaság. Cikkük szerint ezt igazolja, hogy egyre több, egymástól távoli, olykor izolált víztérben észlelik a megjelenésüket.
A vörös mocsárrák az egyik legjobb példa, hogy a díszállat-kereskedelemben számos magas inváziós kockázattal rendelkező fajt „sikerült” világszerte elterjeszteni, így hazánkba is behozni.
Mint írják, a vörös mocsárrákot az első magyarországi észlelése óta hazánk számos termálvizű és urbanizált élőhelyéről kimutatták, köszönhetően a kiváló alkalmazkodóképességének. A kolonizált élőhelyeken rövid idő alatt jelentős állományméretet ért el és részben ennek következtében igen gyorsan el tudott terjedni mind a természetes, mind az urbanizált víztestekben.
A tízlábú rákok állományfelmérésének eredményeként 2024. október 2. és 21. között a Balatonba torkoló vízelvezető csatornahálózatban a vörös mocsárrákot sikerült kimutatni a Balatonfűzfő és Balatonfüred belterületén található felszíni vízelvezető csatornahálózatban, valamint Balatonfűzfőn a tóhoz tartozó zsombékos, puhafás ligeterdőben is előkerültek fiatal és adult egyedei. Ezek mellett Siófoknál a tóból egy csatorna bekötésnél is sikerült begyűjteni egy elpusztult adult hímet és három fiatal egyedet.
2024. december 3-án a lakosságtól azt az információt kapta a társaság, hogy tízlábú rákokat láttak Gárdony belterületén található egyik felszíni vízelvezető csatornában. Az információk alapján elvégzett felmérés eredményeként 2024. december 4–11. között a vörös mocsárrákot sikerült kimutatni a Gárdony belterületén található termálvízzel terhelt felszíni vízelvezető csatorna két pontján és a magában a Velencei-tóban a csatorna torkolati szakaszán. A kézi hálózással végzett mintavétel során mindhárom ponton előkerültek adult hím és nőstény egyedek, de juvenilis példányokat csak a csatorna torkolati területen sikerült gyűjteni. Az élő egyedek mellett összesen 22 elpusztult adult egyedet sikerült azonosítani a vízelvezető árok partján.
Eredményeink sajnos újfent igazolják, hogy a vörös mocsárrák az urbanizációs hatásoknak kitett élőhelyeken bárhol megjelenhet az országban. A faj a Balaton és a Velencei-tó vízrendszerében továbbterjedve jelentős hatással lehet mindkét tó és a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyek fajkészletére, ökológiai állapotára, a meder és a partfalak, illetve a csapadékvízet elvezető csatornahálózatok állapotára – írták, hozzátéve, hogy a mostani felmérés ellenére a későbbiekben sajnos számítani kell a vörös mocsárrák további észlelésére, esetleges terjedésére a tavak vízgyűjtőjén.
A vörös mocsárrák megjelenése és terjedése a Balaton vízrendszerében honos folyami rák (Astacus astacus) és kecskerák (Pontastacus leptpdactylus) Velencei-tó esetén a Császár-víz folyami rák állományára is kockázatot jelent, mert a rákpestist (Aphanomyces astaci) aktívan terjesztő fajként az itt élő populációkat megfertőzheti a betegséggel.
sokszinuvidek.24.hu