Az elvont 122 millió vs. jól teljesítő kanizsai cégek - Közgyűlés előtti sorok

Az országos politika az elmúlt napokban folyamatosan fajsúlyos témákat szolgáltatott, kezdve Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszédével, Gyurcsány Ferenc visszavonulásával, majd a kémbotránnyal. Kanizsán közgyűlés előtt vagyunk, így kevésbé voltak aktívak a frakciók, de így is sokan olvashattak a várostól elvont 122 millió forintról.

Újabb 122 millió forintot szedhet be a kormány Kanizsától – ezt Berta Krisztián, a Város- és Gazdaságfejlesztési Bizottság elnöke írta ki a közösségi oldalára. Arról már korábban beszámoltunk, hogy egy új tervezet szerint, az érintett településeknek egy járási alapba kell befizetniük az iparűzési többletüket. Ez Kanizsa esetében mintegy 122 millió 676 ezer forint lett, ugyanakkor érdekesség, hogy Zalaegerszeget nem érinti ez a fizetési kötelezettség. A dél-zalai települések pontos elvonási listája a következő: Nagykanizsa 122 676 716, Bánokszentgyörgy 4 228 090, Becsehely 5 723 572, Letenye 22 372 082, Lovászi 24 469 960, Nagyrécse 1 870 104, Pusztaederics 13 181 992, Újudvar pedig 1 069 729 forint.

Mint azt Berta Krisztián elmondta, a kormány lépése az elmúlt hónapokban már nem volt titok, de ennél alacsonyabb összeggel számolt a városvezetés. Ahogy arra a politikus rávilágított: mindezek mellett még ott van a kormány 1 milliárd forintos elvonása a szolidaritási hozzájárulás kapcsán, ráadásul idén sem kapja vissza a város a gépjárműadót. – Nem ekkora összeggel kalkuláltunk, mint ami most kijött. Ami jó is, meg nem is. Hiszen egyrészt azt mutatja, hogy a kanizsai vállalkozások nagyon jól teljesítenek. De a másik részéről mellé lehet rakni Zalaegerszeg példáját, nekik 0 forintot kell befizetni. S így elkezd gondolkodni az ember, hogy valóban a kanizsai vállalkozások teljesítenek ilyen jól vagy ez egy újabb bosszú esetleg azért, mivel tavaly a kanizsai polgárok mertek nemet mondani a fideszes maffiakormány helyi bábkatonáira. S ha már szóba hoztam a „Mesemondó urat”, azt tanácsolom, hogy ebben az utolsó, szűk egy évben, amíg ő még parlamenti képviselő, addig meg kellene próbálni képviselőként is viselkedni. Hiszen ő a kanizsai, a dél-zalai polgárok képviselője az országgyűlésben, s nem az állampárt helytartója helyben. Ha valóban segíteni akarna, akkor ebben tudna – fogalmazott Berta Krisztián.

Az új koncepció lényege, hogy a járási alapokba kerül ez a pénz, amire aztán pályázhatnak, Kanizsa esetében összesen 49 település nyújthat be tervezetet, összesen 500 millió forintra. A márciusi közgyűlésen téma volt, hogy ebbe az alapba a testület egy 3 milliárdos pályázati tervezetet dolgozott ki. Ezen a listán szerepel például a Szakképző Centrum, a Piarista Iskola, a Szivárvány-iskola felújítása, valamint a Mentőszolgálat fejlesztése.

Ami a kisebb településeket illeti, a Tisza Párthoz köthető, Kanizsa Hangja nevű Facebook-oldal tételesen is végigment az érintetteken. Az online térben a legnagyobb felháborodást a becsehelyi, az újudvari és a letenyei elvonás váltotta ki. Volt olyan hozzászóló, aki szerint ez a művelődési házak bezárását hozhatja magával. Mint írja: „Először 52, most 22, összesen 74 milla elvonás nagyon érzékenyen érinti a város működési költségvetését! Ha feltételezzük, hogy bezárják az egyik intézményt (sok kistelepülésen meg is történtek már a művelődési házak, könyvtárak bezárása), akkor nagyjából egálba kerülne a költségvetés! Nagyon nem szeretném, ha ez megtörténne, de ha figyelembe vesszük, hogy a legutóbbi színházi előadáson 60 fő volt jelen, rezeg a léc!”

Ahogy azt a legutóbbi számunkban is megjegyeztük, Cseresnyés Péter érezhetően nagyobb hangsúlyt kezdett fektetni az elmúlt hetekben a videós tartalmaira. Így például azt is kiemelte a politikus egy kommentre reagálva, hogy a vagongyár beruházása igenis az elhibázott brüsszeli politika miatt nem valósult meg. Mindennek egy következő lépése, hogy a Zalakocka YouTube-csatornájának továbbra is nyilatkozik a politikus, ellentétben a Kanizsa Médiaházzal. A YouTube-ra feltöltött beszélgetés legutóbbi adásában téma volt a belváros állapota, Schauta Marcell és a szociális bizottság lakásügyi döntése, a kínai delegáció és a Csó-tó 50. születésnapja. Az tehát már az interjú leírásából kiderült, hogy a kormánypárti politikus nem fog válaszolni az iparűzési többlet kapcsán megfogalmazott, kormányellenzéki kritikákra. Megtette azonban helyette Bata Hajnalka, szintén a Zalakockának. A cikk alapján a Zala Vármegyei Közgyűlés fideszes alelnöke szerint Berta Krisztián eddig sem a szakmai felkészültségéről volt híres. Mindezt így magyarázza: „A kormány az iparűzési adótöbbletet csoportosítja át a területfejlesztési alapba, amelyből olyan térségi fejlesztéseket lehet majd megvalósítani, ami Nagykanizsa számára is fontos, így például a mentőállomás korszerűsítése. Annak inkább örülni kellene, hogy a kanizsai vállalkozások az elmúlt évben olyan jól teljesítettek, hogy több mint 100 millió forinttal növekedett az iparűzési adóbevétel. Ezzel szemben Zalaegerszegen nem mutatható ki ilyen mértékű növekedés” – nyilatkozta Bata.

Arra azonban a cikk nem tér ki, hogy az miért is lenne jó Kanizsának, hogy az iparűzési adótöbbletét a kormány fogja és térségi fejlesztésekhez csoportosítja. Azt viszont nem felejti el megjegyezni, hogy „Berta Krisztián a politikai helyezkedés helyett, inkább a szakmai felkészültségre fordítson energiát”.

MIKÓ-BARÁTH György

(Megjelent a Kanizsa Újság 2025. május 14-ei számában.)