A legtöbb fiatal a magyar társadalmi és politikai környezet miatt megy külföldre továbbtanulni

Leginkább a hazai politikai és társadalmi környezet befolyásolja a fiatalokat abban, hogy külföldön tanulnak tovább – írja az Engame Akadémia kedden publikált kutatásában.

Az Engame Akadémia 2025. január-március között készített kutatást a magyar diákok körében arról, hogy miért döntöttek a külföldi továbbtanulás mellett, és hogyan gondolkodnak a jövőjükről. 504, 2004 és 2025 között külföldön tanuló és végzett magyar diákot kérdeztek meg, miért választották a külföldi felsőoktatást, milyen tényezők játszanak szerepet a hazaköltözésükben, és milyen terveik vannak az egyetem befejezése után.

Az talán önmagában nem újdonság, hogy egyre több diák szeretne érettségi után külföldön tanulni. A 2022/23-as tanévben több mint 16 500 diák tanult külföldön, a 2023/24-es tanévben már több mint 17 500-an.

Így a magyar fiatalok hét százaléka tanul tovább külföldön.

A válaszadók 96 százaléka Európában végzi vagy végezte a tanulmányait. A legnépszerűbb országok az Egyesült Királyság, Hollandia, Dánia és Ausztria.

A legnépszerűbb képzési terület a gazdaságtudomány, ezt a hallgatók 30,7 százaléka választotta. Ezt követi a társadalomtudomány 14,9 százalékkal, majd az interdiszciplináris képzések, amelyeken a válaszadók 12,3 százaléka tanul.

A válaszadók közül a legtöbben, 48,8 százalék, a hazai politikai és társadalmi környezet miatt hagyja el az országot. A második leggyakoribb indok a külföldi diplomával elérhető munkalehetőség, amit a válaszadók 36,1 százaléka említett. A kitöltők 33,1 százaléka a magyar felsőoktatás színvonalát tartotta meghatározónak, míg 30,3 százalékuk a kalandvágy miatt döntött a külföldi továbbtanulás mellett. A megélhetés körülményei, a magyar képzések szemlélete és módszerei is jelentős szerepet játszottak a döntésben.

Forrás: Engame Akadémia

A válaszadók többségét leginkább közeli családtagjai ösztönözték a külföldi továbbtanulásra, ezt a kitöltők 90,5 százaléka jelölte meg. A barátok szintén fontos szerepet játszottak a döntésben, a válaszadók 56,5 százalékát ők bátorították. Emellett a tanárok is hatással voltak a diákok döntésére, a kitöltők 31,6 százaléka említette őket támogatóként.

Az Engame Akadémia szerint a külföldi továbbtanulás egyik gyakran visszatérő mítosza, hogy az csak a gazdagok kiváltsága. Az akadémia kutatásában ezért rákérdezett a diákok anyagi hátterére is. A külföldön tanuló magyar hallgatók jellemzően családi támogatással, egyetem melletti munkából és a fogadó állam ösztöndíjából fedezik költségeiket. A válaszadók túlnyomó többsége, 84 százaléka, igénybe veszi közeli családtagok anyagi támogatását is, a diákok 64 százaléka a saját fizetéséből is finanszírozza megélhetését és tandíját, és 63 százalékuk a saját megtakarításaira is támaszkodik.

A kutatás készítői megkérdezték azt is, hogy a diákok mit szeretnek a külföldi életben. A válaszadók leginkább az egyetemi képzés színvonalát emelték ki, ezt a diákok 61 százaléka pozitívnak értékelte. Ezt követi az egyetem környezete és elhelyezkedése, az egyetem hangulata, a lakóhely elhelyezkedése és környezete és az új barátságok kialakítása. A legnagyobb nehézséget a családtól való távolság jelentette.

Az akadémia 2017-es kutatásához képest a külföldön végzettek közül többen döntöttek úgy, hogy visszajönnek Magyarországra a tanulmányaik befejezése után.

A 210 végzett fiatal 39,5 százaléka jött vissza Magyarországra.

Érdekes adat, hogy a hazatértek többsége (72 százaléka) közvetlenül a diplomázás után jött haza. A tanulmányaikkal végzett, de még külföldön élő válaszadók 28 százaléka tervezi, hogy hazaköltözik, míg a többség (72 százalék) nem szeretne visszajönni Magyarországra.

A jelenleg kint tanuló fiatalok 27,1 százaléka tervezi, hogy egyetemi tanulmányai befejezése után vagy később visszaköltözik Magyarországra. További 40,4 százalék nem tervezi, hogy a közeljövőben visszaköltözik, és harmaduk (32,5 százalék) nem tudott válaszolni erre a kérdésre.

A hazaköltözés mellett szól a már említett család, barátok, lakóhely iránti kötődés, a kint maradás mellett pedig a szakmai lehetőségek és kapcsolatok, valamint az életszínvonal. Bár a hazatérők jellemzően Nagy-Britanniában végeztek, csak egy diák jelölte meg a Brexitet hazatérési vagy országváltási indokként.

A külföldi továbbtanulás után a hazaköltözést több tényező is hátráltathatja. Az egyik ilyen tényező a munkahelyi kultúra, amely sokak szerint itthon merevebb és kevésbé támogató a külföldön tapasztalt környezethez képest. Emellett jogi akadályok is nehezíthetik a visszatérést, például az itthoni gyakornoki programok szabályozása, amely Magyarországon nem minden esetben teszi lehetővé a gyakorlati tapasztalatszerzést. Továbbá a társadalmi és jogi környezet is elriasztotta a hazaköltözni vágyókat, többen említették például a meleg párok örökbefogadásának jogi akadályoztatását.

És az sem jelent biztosítékot, ha valaki már egyszer visszajött Magyarországra. A hazaköltözöttek több mint fele (51,8 százalék) mondta azt, hogy a jövőben újra külföldre szeretne költözni. A hazaköltözöttek harmada (33,7 százalék) nem tudja még eldönteni, hogy hosszútávon itthon marad-e, és csupán 14,5 százalék mondta azt, hogy most nem tervez újra külföldre költözni.

A végzettek legnagyobb aránya (74,8 százalék) alkalmazottként dolgozik, míg 10,5 százalékuk vállalkozó vagy szabadúszó. A válaszadók 6,2 százaléka nem dolgozik, míg közel 7 százalék közalkalmazottként, 3,8 százalékuk egyetemi oktatóként vagy kutatóként helyezkedett el.

Az Engame Akadémia 2010 óta tart iskola melletti kiegészítő képzéseket a 14-19 éves diákoknak. A szervezet segíti a hozzájuk forduló diákok külföldi továbbtanulását.

telex.hu