Fák a pusztulás szélén: a kihalás fenyeget egyes fafajokat

Hatékony stratégiák kellenek a megmentésükhöz.

Súlyos veszélyben vannak világ erdei a klímaváltozás és az emberi tevékenységek miatt, és ez alól a hazai erdők sem képeznek kivételt. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) legújabb jelentése szerint a világ fafajainak mintegy egyharmada veszélyeztetett, és kétszer annyi fafaj van a kihalás szélén, mint az emlősök, hüllők és kétéltűk együttesen – írja a fataj.hu.

Az erdők a Föld egészsége szempontjából létfontosságúak

Részt vesznek a biodiverzitás megőrzésében, jelentős szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében, és lassíthatják a klímaváltozást is, amennyiben sikerülne megállítani a pusztulásukat.

Az IUCN első Globális Faértékelése szerint a világ 47 282 fafajából 16 425 veszélyeztetett, ami azt jelenti, hogy minden harmadik fafaj (34,74%) a kihalás szélén áll.

A problémát tovább fokozza, hogy a fákra leselkedő veszély nem egyenletesen oszlik el. Míg a szigeteken élő fafajokat nagyon súlyosan érinti a mezőgazdasági tevékenység, az emberi terjeszkedés, valamint az invazív fajok és betegségek, addig a trópusi égöv fáit a klímaváltozás, az emelkedő tengerszint és a pusztító trópusi viharok fenyegetik.

A fák kihalása azonban nemcsak a biodiverzitás csökkenését jelentené, hanem közvetlen gazdasági és társadalmi károkat is okozna. A veszélyeztetett fafajok közül több ezret használnak építkezéshez, gyógyszerek és élelmiszerek előállításához, valamint tüzelőanyagként. A fák elengedhetetlenek a tápanyagok, a szén és a víz körforgásában is, így a kihalásuk súlyos következményekkel járna a Föld ökoszisztémáira.

A fák védelme érdekében többféle megközelítés létezik

Az élőhely-rekonstrukció mellett fontos szerep jut az ex situ fajmentésnek is, amelynek során a fajokat mesterséges körülmények között – például magbankokban vagy botanikus kertekben – őrzik meg. Dél-Amerikában – ahol a legnagyobb a fafajok diverzitása – a mezőgazdasági erdőirtások miatt több ezer faj került a kihalás szélére.

Magyarországon is jól érezhetőek a klímaváltozás hatásai. Az 1980-as évek óta 2 Celsius-fokkal emelkedett a nyári középhőmérséklet, ami miatt a bükkösök és fenyvesek területe folyamatosan és gyors ütemben csökken. 2041 és 2071 között a bükkösök akár teljesen el is tűnhetnek az országból.

A fenyvesek területe 20 év alatt 2 400 négyzetkilométerről 500 négyzetkilométer alá csökkent. Az erdeifenyő számára – amely Magyarország egyetlen őshonos fenyőfaja, és elsősorban az Őrségben található – a klímaváltozás miatt egyre kevésbé kedvezőek a körülmények.

A klímaváltozás lassításában megoldást jelenthetnének az erdőtelepítések

Ennek a hatékonyságát azonban nehéz pontosan felmérni. Egy 2019-es tanulmány eredményei szerint a Föld ökoszisztémája további 900 millió hektár erdőt képes lenne fenntartani, ami 205 gigatonna szén-dioxid megkötését tenné lehetővé.

Egy 2024-es kutatás azonban rámutatott, hogy sok esetben költséghatékonyabb módszer lehet hagyni a természetet, hogy magától regenerálódjon, mint aktívan erdőket telepíteni. Ez igaz lehet az Andok, Közép-Afrika vagy Délkelet-Ázsia régióiban.

A legjobb eredményeket a természetes regeneráció és az irányított erdőtelepítések kombinációja hozhatná.

Összességében a Föld jövője szempontjából a fák és erdők védelme létfontosságú. A klímaváltozás és az emberi tevékenységek ellenére még mindig léteznek lehetőségek a kialakult helyzet javítására, de ehhez hatékony stratégiák kidolgozása kell, és nem hiányozhat a globális együttműködés sem.

agroinform.hu