Aszály: még a három évvel ezelőtti csúcsszárazsághoz képest is rosszabb a helyzet
Idén még a 2022-es történelmi aszállyal sújtott évhez képest is néhány nappal hamarabb hirdették ki a tartósan vízhiányos időszakot. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kezdeményezését követően az energiaügyi minisztérium március 1-jei kezdettel tette meg ezt, tekintettel arra, hogy már most erősen látszanak az aszály jelei.
A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az értékmentő öntözési célú vízhasználatra 30 napig, ehhez csupán egy gazdálkodói bejelentésre van szükség. Emellett vízkészletjárulékot sem kell fizetni. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők legyenek az idén is várható tavaszi aszály hatásai – részletezte közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A jelenlegi időjárást meghatározó, hatalmas kiterjedésű anticiklon hatására egész Európában, de különösen Kelet-Közép-Európa legnagyobb részén a szokásosnál jóval szárazabb az idő. Az erősen aszályos 2022-es év februárjához képest is rosszabb hazánk aszályhelyzete. Az Adria teljes térsége aszállyal érintett, ami azért fontos, mivel a legtöbb csapadék innen szokott érkezni hazánkba. Keleti és északi szomszédainkban is már februárban felütötte a fejét az aszály, ami ott nem volt jellemző az elmúlt években.
Magyarországon az októbertől márciusig tartó téli vízellátási időszak jóval szárazabb volt az átlagnál, a sokévi átlaghoz képest decemberben közel 50, januárban közel 35, februárban 50 százalékkal kevesebb csapadék hullott. Bár a napokban lehullott csapadékmennyiség kielégítő volt, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vízgyűjtőn lévő jókora vízhiányt egyheti csapadék nem képes pótolni.
A Kárpát-medence 20 százalékkal gyorsabban melegszik, mint Európa más térségei, a hőségnapok száma radikálisan megemelkedett az elmúlt években, így óriásiak a párolgási veszteségek.
A felszíni vízhozamok csökkennek, különösen igaz ez az Alföldre, ahol a Tisza vízhozamának 30 százaléka hiányzik, és az utánpótlás is elmarad, hiszen a Duna vízgyűjtőjén nagyon kevés hó van, a Tisza vízgyűjtőjén pedig gyakorlatilag nincs. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a NAK mindezek miatt a korábban megszokottnál is hamarabb kezdeményezte a vízhiányos időszak kihirdetését.
A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, 30 napig, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 milliméter per hektár (1200 köbméter per hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.
vg.hu