Nagy felmérést végeztek: ekkora béremeléseket adnak a munkáltatók

A munkaerő-kölcsönzők átlagosan a minimálbérrel azonos vagy alacsonyabb mértékű fizetésemelésről számoltak be egy felmérésben. Tehát a legnagyobb béremelést jellemzően a legkisebb keresetűek kapják, azaz csökken az olló a magasabb és az alacsonyabb fizetések között. A béren kívüli juttatások mértéke pedig évek óta változatlan.

A kormányrendeletben meghatározott béremelésekkel átlagosan azonos mértékű fejlesztésekről számoltak be a cégek, a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban viszont nem érzékelhető változás – közölte a versenyszférában dolgozók 10 százalékát képviselő, 200 ezer kölcsönzött munkavállaló több mint kétharmadát foglalkoztató, 22 tagszervezetével több ezer vállalkozással napi kapcsolatban lévő Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).

A vállalatok szűkmarkúan mérik a béremelést

A szövetség felmérést végzett a partnerei körében arról, hogy a 2025-re meghatározott 9 százalékos minimálbér és 7 százalékos garantált bérminimum emelkedéséhez képest a kölcsönzött munkavállalók munkabére mekkora ütemben nőtt.

Az MMOSZ tagszervezeteinek partnerei átlagosan azonos vagy alacsonyabb mértékű változásról számoltak be, a béren kívüli juttatások mértéke pedig szinte évek óta változatlan.

A Humánia HRS Group Zrt. országos tapasztalata szerint vevőik körében a minimálbér felett fizető munkakörökben az emelés átlagos mértéke nem éri el, sok esetben meg sem közelíti a 9 százalékot.

A Humán Centrum, Pannon-Work, a Pensum Nyrt. és a Humánia HRS Group szerint a partnercégeiknél alig vagy egyáltalán nem jellemző, hogy a környező országok béremeléséhez igazodnának, csak a belföldi, azon belül is a közvetlen környező földrajzi területeken fizetett bérekre figyelnek. 

A Humánia társalapítója szerint a válaszadók túlnyomó többsége a nem minimálbéres munkakörökben 3–8 százalékos emelésről számolt be, tehát ahol nem minimálbér van, ott alacsonyabb a fizetések növekedése.

A Pannon-Work kölcsönzési üzletágvezetőjének szerint a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán teljes mértékben megvalósult a béremelés, viszont azokban az esetekben, ahol minimálbérnél és a garantált bérminimumnál magasabb a jövedelem, ott a cégek egyelőre még nem vagy alacsonyabb mértékben emelik a béreket. Legtöbb partnerüknél még a második negyedévben várható béremelés, de ott is csak 4-5 százalék. 

Tapasztalataink szerint a partnerek jelentős része csak a legszükségesebb emelést vállalja – fogalmazott Hadházy Tamás, a Pensum Nyrt. társtulajdonosa. A Humán Centrum vezetője, Göbl Róbert szerint „jellemzően az alapbért emelik, és a cégek kisebb százalékánál a juttatások emelésére is gondot fordítanak, főleg fehérgalléros területeken”.

A béren kívüli juttatásokat nem, az alapbért pedig csak a legszükségesebb mértékben emelik a munkáltatók

A Humánia tapasztalata szerint jellemzően az alapbért emelik, néhány elenyésző esetről tudnak, akik 5–7 százalékos emelés mellett 10–20 százalékkal emelték a béren kívüli juttatásokat. Az új béren kívüli juttatási elemek bevezetésére még nem találkoztak példával. A Pannon-Work is úgy látja, hogy kizárólag az alapbért emelik, az egyéb juttatások egyelőre nem változtak. A Pensum Nyrt. szerint is-is, vagyis az alapbért emelik, de van, aki juttatások emelését is vállalja.

A Humán Centrum azt tapasztalta, hogy azoknál a cégeknél, ahol nem tudják biztosítani az előírt emelkedést a magasabb átlagbéreknél, ez hosszú távon negatívan hat a működésre. A betanított és képzett munkaerő elvándorláshoz vezet, amit visszapótolni sokkal költségesebb.

A Pannon-Work a kormány által előírt emelkedést egyelőre csak a minimálbér-emeléseknél látja. A Pensum Nyrt. úgy fogalmaz, a szándék jellemzően meglenne az emelésre, a gazdasági realitások azonban a legtöbb esetben csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelését teszik lehetővé.

vg.hu