A horvátok bevált módszerével lépnek fel a magyarok az áremelkedések ellen
Vásárlásmentes napokra hívják fel a figyelmet a közösségi médiában. Az akció célja, hogy február 11-től 13-ig, közösen lépjen fel a lakosság az áremelkedések ellen. Az ötlet Horvátországból származik, ahol eredményre vezetett az akció, hiszen a boltok forgalma csökkent, a kormány pedig bővítette az árstoppal érintett termékek számát.
Az ATV múlt héten számolt be a témáról, miszerint a horvát vásárlási bojkott sikeres volt, hiszen az érintett napokon több mint 50 százalékkel csökkent a boltok forgalma. Ott az akció hatására a kormány az árstoppal érintett termékek számának bővítésével avatkozott be az áremelkedésbe. A kezdeményezést a magyarok is átvették, a közösségi médiában kérik a lakosságot, hogy február 11-e és 13-a között ne vásároljanak. Stábunk a kanizsaiak véleményét kérdezte. Rumpf Diána szerint ez itthon nem fog működni.
– Az a baj, hogyha néhány napig nem mennek, ez a drágulás nem fog változni a továbbiakban, sőt, az árak folyamatosan emelkednek – fogalmazott Rumpf Diána.
A magyar kormány ugyancsak az árstop ismételt bevezetését szorgalmazná. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ma a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt írta: ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk. A vásárlásmentes napok azonban Karvalics Istvánné szerint nem vezetnek majd eredményre, mondván, a magyarok nem elég összetartóak, de ő az időzítést sem találja megfelelőnek.
– A nyugdíjasok alig várják, hogy megkapják a nyugdíjat. Biztos, hogy rossz az időzítés. Tényleg alig várják szegények, hogy megkapják a nyugdíjat, akkor van a nagyobb bevásárlás. Boltban dolgozom négy órában és tudom. Sajnos látszik a forgalmon a nyugdíj. A hónap végén, amikor már nincsen pénz csökken és fellendül, amikor megkapják a nyugdíjat. Ebből a szempontból biztos nem jó – árulta el Karvalics Istvánné.
Spingár László még nem döntötte el, hogy betartja-e a vásárlásmentes napokat, azonban mint mondta, a horvát kezdeményezésről ugyan hallott, de nem tudja, hogy itt milyen eredménye lehet.
– Nem tudom, hogy milyen kapcsolat van az elhatározás és a fizetések között. Gondolom, aki így dönt, az így dönt, aki meg másképp dönt, az meg másképp – mondta Spingár László.
A korábbi kötelező akciózásokat sikeresnek értékelte a kormány, ugyanakkor azóta megszűnt ez az intézkedés. Az újbóli bevezetés kapcsán döntés egyelőre nem született.
T.CS.
(Kép: Kanizsa Médiaház)