Hidat képezni és a fiatalokat is bevonni

A Nagykanizsai Városvédő Egyesület észrevételekkel síkra száll a város építészeti, környezeti és természeti értékeinek, valamint kulturális örökségének megőrzéséért, gondozza és támogatja a helytörténeti munkák kiadását, pályázik e célok megvalósításának érdekében. A szervezet tevékenységéről Horváth Gábor, az egyesület alelnöke osztotta meg gondolatait.

– Mikor alakult meg az egyesület és milyen célokkal?

– A dualizmus idején már létezett Kanizsán városvédő szervezet, mely a második világháború végéig működött. A civil élet a lokálpatriotizmus terén a nyolcvanas évek végén éledhetett újra, katalizátora a Ráday Mihály alapította Város- és Faluvédők Szövetsége volt, így 1987-ben alakult meg a Nagykanizsai Városvédő Egyesület is. Az egyesület független, elnöksége, tagjai önként, társadalmi munkában végzik tevékenységüket. Elődeink munkájának elismeréseként az egyesület Koós Károly-díjat, 1997-ben Podmaniczky Frigyes-díjat nyert, 2002-ben Nagykanizsa Megyei Jogú Városért kitüntető oklevelet kapott.

– Ki volt kezdetben a vezetője? Milyen máig is látható kezdeményezések és eredményeik voltak?

– A civil szervezeteket érintő civiltörvény többszöri szabályozását megelőzően nagyságrendekkel bővebb volt a mecenatúrai tevékenység mozgástere és volumene, így az egyesület 1987-től 2011-ig az összegyűjtött támogatásokból közel 200 millió forintot tudott a helyi műemlékek állítására, megóvására fordítani. Ebben az intervallumban adódott lehetőség a város közterületeit több új alkotással gyarapítani. Ezt a széles anyagi bázist tekinthetjük fénykornak, amely időszakban – a kedvező jogi környezeten túl –, a bankszektorban is hírnevet szerző Lovrencsics Lajos elnöki tevékenységéért lehet hálás az utókor. Az eredeti arculatát visszanyerő Deák téren az Országzászló és a Turul szobor a Nagykanizsai Városvédő Egyesületnek köszönhetően, az egykori DKG támogatásával újult meg 1990-ben. A kilencvenes években számos alkotás készült az egyesület támogatásával, koordinálásával: így az Eötvös téri körforgalomban a 17. keleti hosszúsági kör emlékműve, a Csengery úti saroképületen az országcímer felújítása, a Török kút renoválása. Méltó tisztelgés az egykori vár helyén a Várkapu emlékmű és Thúry György, illetve a belvárosban Széchenyi István szobrának a felállítása, az Aradi emlékpark létrehozása. Az egyesületnek egyébként szerepe volt emlékművek áthelyezésének indítványozásában is.

– Az alapító elnök a 2005-ben elhunyt Lovrencsics Lajos tiszteletére az NVE emléktáblát helyezett el a Kossuth tér 6. számú ház falán. Ki vette át az egyesület vezetését? Mi történt azóta?

– Az egyesület elnöke Cserti Tibor településfejlesztési közgazdász, bankár lett. Személyében a városvédők ekkor még önkormányzati képviselettel is rendelkeztek. Ő hatékonyan koordinálja az önkormányzati szervekkel, intézményekkel az együttműködést, véleményünket is mindenben megkérdezi. Az alelnök 2017-ig Papp Ferenc volt, azóta pedig ebben a tisztségben én segítem az NVE munkáját. Megpróbáltam hidat képezni a generációk között és fiatalokat is bevonni az egyesületi munkába. Újdonsült tagjaink között tudhatunk számos lokálpatrióta fiatalt, köztük a kanizsai értelmiség jeles képviselőit, például történészeket, tanárokat, intézményvezetőket, jogászt, pályázatírót, színjátszót, helytörténeti hagyaték gondozóit.

Kiváló partnerintézményünk továbbra is a Halis István Városi Könyvtár, e szellemi műhely jóvoltából érhetőek el a mi sokrétű témákat felölelő kiadványaink is. Az NVE gondozásában jelennek meg a Nagykanizsai honismereti füzetek, digitalizálásukat a könyvtár végzi és teszi közzé. Igyekszünk mi is felkutatni a különböző témákat, a potenciális szerzőket, tárt karokkal várjuk azok jelentkezését is, akik bárminemű helyi vonatkozású tanulmányt kívánnak megjelentetni. Mi biztosítjuk a publikációs lehetőséget.

Költségmentes programokat is szervezünk, Kardos Ferenc és Benke Dániel vezetésével tematikus temetői kalauzolást, városi ismeretterjesztő sétákat, rendszeresek a koszorúzásaink, megemlékezéseink, fontosnak tartjuk a helyi értékek megismertetését a város diákjaival. Felvállaltuk a Sétakert díszkapujának a helyreállítását, részben támogattuk a Jazzfesztivál emléktábla avatását.

Az Inkubátorházzal sikeres pályáztunk, majd élére álltunk a Nagykanizsán született világhírű zeneszerző Sigmund Romberg emléktáblája felújításának. Az önkormányzattal közösen meghívtuk Belistye város küldöttségét. Tavaly viszonoztuk a látogatást, melyen a kanizsai kulturális és zenei intézményekből, a múzeumból, az Inkubátorházból és a kamarától 18 fő vett részt. Az Osztrák-Magyar Monarchiában zajló vasútépítési láz idején a horvátországi Belistyét a zsidó származású nagykanizsai gyártulajdonos Gutmann család alapította 1884-ben.

A Kanizsa Kulturális Központtal és a Szuperinfóval közösen, Papp Ferenc segítségével kvízjátékokat hirdettünk, támogattunk emléktúrákat, jubileumi születésnapjukon felköszöntjük a kanizsai civil élet személyiségeit. Számos előadás-sorozat, emléknapszervezés, könyvbemutató van mögöttünk. Az elmúlt másfél évtized eredményeit a Ráday Mihály Város és Faluvédő Szövetség elismerő oklevéllel díjazta.

– Melyek a jövőbeni terveik?

– Helytörténeti anyag megjelentetése olyan zsidó családokról, akik megváltoztatták Nagykanizsa gazdaságát, kulturális életét és a belváros látképét, illetve lehetőségünk lesz az IWalk program keretében bemutatni Nagykanizsa zsidó kulturális örökségét. Kiadványterveink között szerepel az Igricek Együttes munkásságának feldolgozása. A Csónakázó-tó és Parkerdő létesítésének 50. évfordulója közeledtével, terveink részleteiről januárban értesíteni fogjuk a sajtót – összegezte Horváth Gábor, az NVE alelnöke.

BAKONYI Erzsébet

(Megjelent a Kanizsa Újság 2025. január 8-ai számában)