Elkészült a magyarországi térkép, amelyik megmutatja, meddig fogsz élni

A világ kék zónái – ahol az emberek a legmagasabb életkort érik el – olyan életmódbeli és környezeti tényezők összességét tárják fel, amelyek hozzájárulhatnak a longevityhez, azaz a hosszú és egészséges élethez. Vajon itthon is beazonosíthatók ilyen zónák? 

Az Európai Unió egészségügyi szempontból is igen vegyes képet mutat. A várható élettartamot rangsoroló dobogó tetején, 83,3 évvel Spanyolország szerepel. A második helyen Svédország áll, amely kevésbé meglepő, hiszen az északi országok, mint Finnország, kiemelkedően magas várható élettartammal és jó egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, míg más országok, például Bulgária vagy Románia, alacsonyabb értékeket mutatnak.

Fontos továbbá a nyugat-európai és a mediterrán területek helyzete, ahol a várható élettartam szintén az európai átlag feletti. Az utóbbi övezetben található a világ kék-zónái közül kettő: az egyik az olaszországi Szardínia-szigetén, míg a másik a görögországi Ikaria-szigetén.

Az Európai Egészségügyi Felmérés szerint az életminőség és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szorosan összefügg a gazdasági fejlettséggel és az életmódbeli szokásokkal. A lelki jóllét és a szociális támogatás is jelentős szerepet játszik, amit a skandináv országok adatai igazolnak. A várható átlagos élettartam tekintetében Magyarország, a 74,3 évvel az EU lista 23. helyén szerepel. Hazánkat a már említett Románián és Bulgárián túl, csupán Litvánia és Lettország követi.

Az Eurostat felmérése szerint az európaiak várható élettartama folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedekben, de a világjárvány ideiglenesen visszavetette ezt a tendenciát.

Nőtt a születéskor várható élettartam

Magyarországon az elmúlt 20 évben nőtt a születéskor várható élettartam, de még mindig elmarad jó pár évvel az EU-s átlagtól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 73 év, míg a nőké valamivel több mint 79 év volt, ami jelentős javulás az 50 évvel ezelőtti adatokhoz képest. Ez a növekedés fontos globális trendbe illeszkedik. A világ népességének várható élettartama egy 2009-es tanulmány szerint hatvanhét év, ami hozzávetőleg duplája a száz évvel ezelőtti értéknek. (Józan: 2009.)

Térségi különbségek

A magyarországi várható élettartamra vonatkozó adatok fontos regionális különbségeket mutatnak. A leghosszabb életkort jellemzően Nyugat-Magyarországon, különösen Győr-Moson-Sopron vármegyében érik el az emberek, míg az északkeleti régiókban, például Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében alacsonyabbak az értékek. Csongrád-Csanád kivételével, a várható élettartam rangsorában az első 9 helyen csak nyugat-magyarországi vármegyék szerepelnek, míg a lista alján szereplő 3 vármegye mind az ország észak-keleti régiójában helyezkedik el.

A várható átlagos élettartam tekintetében, a hazai vármegyei sorrend, a legmagasabbtól a legalacsonyabb felé haladva: 1. Győr-Moson-Sopron, 2. Pest, 3. Zala, 4. Veszprém, 5. Csongrád-Csanád, 6. Vas, 7. Tolna, 8. Baranya, 9. Fejér, 10. Hajdú-Bihar, 11. Bács-Kiskun, 12. Somogy, 13. Komárom-Esztergom, 14. Heves, 15. Jász-Nagykun-Szolnok, 16. Békés, 17. Szabolcs-Szatmár-Bereg, 18. Nógrád, 19. Borsod-Abaúj-Zemplén.

Persze azt fontos kiemelni, hogy kizárólag a magas életkor nem elegendő mérőszám a hazai longevity helyzetkép felvázolására, hiszen nem mindegy, hogy mennyire vagyunk egészségesek, és milyen formában éljük meg életünk utolsó éveit. Ebből a nézőpontból pedig mindig lehet javítani az eredményeken, hogy a következő évtizedekben megnövelhessük az egészségben eltöltött évek számát.

A KSH interaktív korfáján az 1870-es évektől egészen 2070-ig nézhetjük meg, hogyan alakul a hazai lakosság életkor-összetétele. Természetesen, a 2024 utáni időszak kutatási adatokra alapuló becslés csupán, de jól jelzi az életkor-növekedés tendenciáját. Az adatokból az látszik, hogy ma a 90 és afeletti kort megélők, a hazai lakosság 0,6 %-át adják, ami összesen 57.684 főt jelent. Az idős korosztály, azaz az 1933 és azelőtt született népesség 76,4 %-a nő, és csupán 23,6 %-a férfi. A nemek közti különbség a magasabb életkornál a legjelentősebb. Egészen a 60-as életévig szinte hasonló arányban élnek nők és férfiak hazánkban, ekkortól azonban a korfa elmozdul a nők javára, és fokozatosan csökken a férfi lakosság száma. Olyannyira, hogy 100 éves kor felett szinte csak nőket találunk hazánkban.

Magyarország „kék-zónái”

A kék zónák a világ olyan 5 térségét jelölik, ahol átlagon felül élik meg az emberek a 100 éves kort. A már említett két európai területen túl, ide sorolható a Japánban található Okinawa-szigete, Nicoya Costa Ricán és Loma Linda Kaliforniában. A kék zónák titkait számos kutatás vizsgálja, és a legfontosabb megállapítása az, hogy a meglepően hosszú élet az ott élők életmódjának eredménye.

Magyarország nem szerepel a világ 5 kék-zónái között. Ugyanakkor érdemes megnézni, az országon belül mely területeken magas a várható élettartam. Vajon miért élnek tovább a Győr-Moson-Sopron, a Pest, a Zala és a Veszprém vármegyeiek, és miért alacsonyabb a várható élettartam Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy épp Békés vármegyében? Vannak-e közös vonások az említett régiókban?

Fontos megjegyezni, hogy Budapest ugyan magas várható élettartamot mutat, de nem minden szempontból tekinthető az ország „kék zónájának”. A főváros előnyei elsősorban a fejlettebb egészségügyi ellátásban és a magasabb vagyoni helyzetben rejlenek, viszont a kék zónákra jellemző természetközeli, lassabb életmód itt kevésbé megvalósítható.

A teljes cikk itt olvasható. 

penzcentrum.hu