Beszámolók, roskadozó városi épületek és a költségvetés - Közgyűlés előtti sorok

Várhatóan január 30-án tartja a városvezetés 2025 első közgyűlését. Lapzártánk előtt még nem volt elérhető a nyitóülés meghívója, így a napirendek pontos listája sem ismert. Ugyanakkor a tavaly decemberben elfogadott munkaterv alapján biztosan terítéken lesz néhány városi intézmény beszámolója, munkaterve, de a frakciók tárgyalni fognak a legrosszabb állapotban lévő helyi épületekről is, valamint a fő pont a 2025-ös költségvetés lesz.

A decemberi lista szerint, az óvodai beiratkozások után jön a három városi intézmény, azaz a Thúry György Múzeum, a KKK és a Halis István Városi Könyvár. Utóbbi kapcsán érdemes feleleveníteni, hogy Benke Dániel igazgatói megbízatása 2025. február 1-én hivatalosan is elkezdődik, így az idei munkatervet már ő prezentálhatja a városatyáknak. A decemberi közgyűlésen, a Czupi Gyula nyugdíjba vonulása után megüresedő posztra, 10 igennel és 5 tartózkodással választották meg Benkét. Az új vezető több mint egy évtizede dolgozik az intézményben, évek óta csoportvezető. Megkeresésünkre korábban azt nyilatkozta: célja, hogy a jövőben a legfiatalabb korosztályt is megszólítsák programokkal és megismertessék velük az olvasás szeretetét. Ehhez pedig elengedhetetlennek gondolja, hogy több közösségi médiás platformon is megjelenjenek, képi és videós anyagokban egyaránt. Hozzátette azt is, hogy a környezetvédelmi és gyermekprogramok számát szeretné növelni az intézményben, de a már bevált klasszikusok is folytatódnak, mint például a történelmi témákkal foglalkozó Hadak útján. 

A munkatervek után jöhet egy régóta esedékes téma, az önkormányzati épületek állapota. Érdekesség, lehet, jobb nem interjúzni e témában Zakó Lászlóval, a Vg Zrt. vezérigazgatójával, hiszen ha megtesszük, kis idő múlva történik is egy olyan probléma, amely igazolja a vezető azon álláspontját, miszerint jó pár épület az utolsó órájában jár a városban. Íme a példák: 2021 márciusában Zakó László arról számolt be a Kanizsa Televízió Híradójának, hogy bedeszkázással, falazással, rácsos lezárással megoldották, hogy a Dózsa György 73-75. alatt lévő tömb csak hajléktalanszállóként működjön, s az egykor impozáns laktanya többi szárnyában senki ne alakítson ki ideiglenes lakhelyet. Zakó László akkor leszögezte: valamit kezdeni kell a városvezetésnek az épületegyüttessel, mert ezek a lépések önmagában nem mentik meg, valamint az ott tapasztalt közeg egy ketyegő atombomba. Erre mintegy 4 hónappal később négyszáz négyzetméteren lángolt az épület tetőszerkezete, a tűznek szerencsére halálos áldozata nem lett. Később arról szóltak a hírek, hogy egy egykori lakó okozta a lángokat. Majd 4 évet ugorhatunk az időben, hiszen a Kanizsa Médiaház 2025-ös évértékelője kapcsán Zakó László ismét leszögezte: sokkal nagyobb forrásokat kell biztosítani az önkormányzati tulajdonban álló épületek karbantartására. Így fogalmazott: „mi a magunk erejéhez képest gondoskodunk a helyiségek állagmegóvásáról, de az épületek azok az önkormányzat tulajdonában állnak, és nekünk erre sem betervezett költségünk, illetve lehetőségünk sincs. Az önkormányzatnak kellene kicsit nagyobb keretösszeget biztosítani az épületek állagmegóvására” S mit ad Isten, ahogy az idézett interjú megjelent, alig 5 nappal később már arról számolhattunk be, hogy leomlott a vakolat a Sugár út 16. szám alatti ingatlan egyik erkélyéről. A Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. szakemberei nem sokkal később eltakarították a törmeléket a járdáról, de a munkákat másnap is folytatták. Van tehát miről beszélni e napirenden belül, ugyanakkor Zakó László már leginkább kollégáit és magát a várost képviselheti majd az első 2025-ös ülésen, ugyanis március végétől megkezdi nyugdíjas éveit, így új kézbe kerül a Vagyongazdálkodási Zrt.

A tervezetben 17. helyen szerepel a 2025-ös költségvetés. A városi büdzsé sosem egyszerű téma, már csak azért is igaz ezen állítás, hiszen ennél a szemelvénynél nincs felszólalási időkorlát. Horváth Jácint rögtön a megválasztása után adott első interjúkban leszögezte, szeretné, ha minél előbb elkészülne a 2025-ös költségvetés. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is már tavaly nyáron a Kanizsa Újságnak, hogy mindezt nem könnyítik meg a kormány elvonásai. „Nagykanizsa esetében ez 1,5 milliárd forintot jelent 2019-hez hasonlítva, de ha a tavalyi évet vesszük, akkor plusz 400 millió forinttal visz el többet a kormány. Tehát 400 millió forinttal kevesebből kell gazdálkodnunk. Ami brutális, s mellette a támogatásainkat nem emelték hozzá az inflációhoz, magyarán szűkebb büdzséből kell megoldanunk a jövő évet – 2025-öt –, úgy, hogy emelkednek a bérek és a költségek. A kormányzat részéről egy elég érdekes magatartás ez, hiszen minden város küzd ellene. Azt kell, hogy mondjam, hogy az önkormányzatok kivéreztetése továbbra is tart. Azt kell, hogy lássuk, hogy választási év közeledtével, valószínűleg a kormány osztogatásait velünk fizettetik meg, ami teljesen elfogadhatatlan. Elég, ha csak az iparűzési adó többletének elvonására gondolunk.” A zárógondolatként említett lépés a legújabb a kormánytól, amelynek pontos részleti még nem ismertek, ugyanakkor, ahogy arról legutóbbi számunkban is olvashattak, Nagykanizsa polgármestere szerint ez már tény. Így bizonyára számolni is kellett vele a 2025-ös büdzsé kialakításánál. Horváth Jácint így nyilatkozott legutóbb: „A költségvetési törvényben már megteremtették az elvonási részét, s a másik oldalát is elkészítették. A Nagykanizsai Járásban 250 millió forintra lehet majd pályázni, úgy, hogy ennek az összegnek a jelentős részét a kanizsai elvonás teszi ki, de hogy milyen feltételek mellett, az még nem kidolgozott. Az elv szerint olyan célokat lehet majd megjelölni, ami nemcsak egy, hanem több környékbeli település fejlődését is szolgálja. Nálunk ilyen lehet például a középiskolai étkeztetés vagy a közösségi közlekedés. Utóbbi évente 300-400 millió forintba kerül a városnak”.

MIKÓ-BARÁTH György

(Képek: Horváth Zoltán)

(Megjelent a Kanizsa Újság 2025. január 22-ei számában.)