A török elleni harc egyik jelentős hadjáratával folytatódott a Hadtörténelmi esték

Az 1664-es téli hadjáratról szóló előadással indult a Hadtörténelmi esték programsorozat idei évada pénteken a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. A témáról Négyesi Lajos hadtörténész prezentált az érdeklődőknek. 

2006 óta kutatja Zrínyi-Újvár történetét Négyesi Lajos ezredes, aki ehhez kapcsolódóan kezdett el foglalkozni az 1664-es hadjárattal. A törökök elleni egyik legjelentősebb küzdelemsorozat során a Zrínyi Miklós vezette magyar hadak elfoglalták Berzence várát, majd egészen Eszékig nyomultak, ahol a híd felégetésével jelentős csapást mértek az ellenségre. Az előadó kiemelte, a hadjárat és az azt követő események jelentősen befolyásolták a 17. századi magyar történelmet. 

- A magyarság szempontjából egy hiú reményt keltett, hiszen úgy nézett ki, hogy a török gyenge, legyőzhető és erre esély is van 1664-ben. Aztán érdekes módon augusztusban Szentgotthárdnál megtörtént a győzelem és a Habsburg-birodalom pedig nem volt érdekelt abban, hogy a törökkel konfrontálódjon, és megkötik a szégyenteljes vasvári békét. Ez a Zrínyi-családra is hatással van, hiszen nem kis részben ez volt az oka annak, hogy a Wesselényi-összeesküvésbe bekapcsolódik Zrínyi Péter Frangepán után - mondta el Négyesi Lajos.

A hadtörténész célja, hogy a magyarság megfelelően tudjon emlékezni a 461 évvel ezelőtti eseményekre, ezért a 24 ezer fős magyar hadsereg útvonalának állomásain emléktáblákat állíttatott. 

- A magyar nép emlékezetében megvan a történés, mondhatom azt, főleg itt az érintett településeken a Dél-Dunántúlon. Azt gondolom, hogy amióta két éve elkezdtük az emléktáblasort kialakítani, idén már lovas zarándoklat, lovastúra is volt ehhez kapcsolódóan, ez még jobban fog erősödni – árulta el Négyesi Lajos. 

A történészek szerint a ’64-es hadjárat lehetőséget biztosított volna a török végleges legyőzésére, ám erre csak évtizedekkel később, jóval Zrínyi Miklós halála után került sor a vasvári béke miatt.

K.T.

(Kép: Kanizsa Médiaház)