Zala vármegyét elkerülte a katasztrófa

Már több mint egy hete – a nagy esőzés óta – folyamatosan az árvízhelyzet szerepel a híradások élén. A Dunán hatalmas árhullám hömpölyögött. A víztömeg a határainkon túlról érkezett az országba, védekezésre kényszerítve a hatóságot és a lakosságot egyaránt. Zala vármegye szerencsés helyzetben van, bár a felkészülés megtörtént, a Mura és a kisebb patakok, vízelvezetők is nyugodtak maradtak.

A több napig tartó folyamatos esőzés után – és alatt is – készültségben álltak a Mura menti települések és mindazok a kisközségek, melyek egy-egy nagyobb mennyiségű csapadék esetén már többször bajba kerültek. Ilyen esetben a településvezetők folyamatos összeköttetésben állnak a vízügyi hatósággal és a katasztrófavédelemmel, a védekezéshez szükséges eszközök – tárgyi és humán erőforrást tekintve egyaránt – készenlétben állnak. Most elkerülte Zalát az ár – de mint ahogy Bangó Szilárd, a Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője is fogalmazott: a lakosság is sokat tehet az árvízvédelemért.  – Az árkok gyakran fel tudnak iszapolódni, nyáron a kaszálások eredményeként fűkaszálék tömítheti el őket. Az árkokat ki kell tisztítani, az átereszeket szintén ki kell tisztítani, a felgyülemlett fűkaszálékot ezekből el kell távolítani. Tehát biztosítanunk kell a víz akadálymentes elfolyását, lefolyását – intett a helyettes szóvivő.

A napokig tartó folyamatos esőzés a mezőgazdaságban dolgozókat is próbára tette, ám Zala e tekintetben is szerencsésnek mondhatja magát. Sabján Krisztián, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala Vármegyei Igazgatóságának elnöke vázolta a helyzetet. – Árvízhelyzet nem állt elő a vármegyében. Az egy csapadékos hétnek köszönhetően viszont megfelelően művelhető és jó vízellátottságú talajok jöttek létre, a betakarításokat másfél-két héttel hátráltatta az időjárás. Viszont megfelelő szerkezetű, vízháztartású talajba kerülhetnek be az őszi vetésű kultúrák magjai. Most valamilyen szinten eltérünk a „tankönyvi” időpontoktól, mert két-három hét különbség van, de elkezdődhetnek ezek a munkálatok is – sorolta a mezőgazdasági szakember.

Az aszály és a hőség komoly problémákat okozott a termésátlagokban, ez erősen meg is látszik. A kukoricánál 35-40 százalékos, a szója, napraforgó esetében 20-25 százalékos hozamcsökkenéssel számolnak a gazdák. Pontos adatokat viszont még nem lehet tudni, az érdemi betakarítás ugyanis most kezdődik el. Az erősen felázott talajon a már beérett kukorica- és napraforgó- állomány egy része megdőlhet, ami szintén termésveszteséget okozhat.

VINCZE Adél

(Képek: Szalai Szilveszter)

Megjelent a Kanizsa Újság 2024. szeptember 25-ei számában.