Horváth Jácint: „Minden olyan megbeszélésre nyitott vagyok, ami Kanizsa érdekeit szolgálja”

2019 októbere óta az egyik legritkábban használt jelző a csendes volt, amit a kanizsai politikai életre aggatni lehetett. Az elmúlt másfél hónapot mégis jól írja le ez a szó. Lapzártánkat követően, augusztus 29-én búcsúzik a Balogh László polgármesterségével, de ÉVE többséggel regnáló testület. Az utolsó soros ülés előtt Horváth Jácinttal, Nagykanizsa megválasztott polgármesterével beszéltük át a következő egy-másfél hónap legfőbb pontjait.

– A választások utáni számunk kapcsán készítettünk legutóbb egy nagyinterjút. Hogy telt a nyár, azért pihenésre is maradt ideje?

H.J.: – Volt némi pihenés is, persze. De augusztustól már rengeteg egyeztetést lefolytattunk. Folyamatosan próbálkozunk, de nyilván érdemi dolgokat csak októbertől lehet tenni, az előzetes tárgyalásokkal tudtunk haladni.

– A választások utáni időszak elég csendesen telt a kanizsai politikában. Ami ismerve az elmúlt 5 évet, elég meglepő volt. Nemrégiben azonban Cseresnyés Péter név szerint említette egy interjúban, miszerint szívesen látja az általa tervezett tanácskozó testületbe. E kapcsán valóban kapott megkeresést az országgyűlési képviselőtől?

H.J.: – Személyesen nem kaptam megkeresést. De nyilvánvalóan, minden olyan megbeszélésre, egyeztetésre, munkára nyitott vagyok, ami Kanizsa érdekeit szolgálja. Ha komolyan gondolja és nem uralkodni akar Nagykanizsán, hanem partnerként tekint a város által megválasztott vezetőkre, akkor mi is partnerek leszünk ebben a dologban.

– Már csak egy soros ülés van hátra a 2019-es ciklus munkájából. Fontos lehet ez az utolsó közgyűlés az októbertől induló feladatok kapcsán?

H.J.: – Azok a döntések, amiket meghozunk, már nyilván kihatnak a következő ciklusra. Költségvetés van napirenden, ami mindig izgalmas és vitákat kiváltó téma. Ez várható most is. S ez mellett is látunk olyan előterjesztéseket, amik várhatóan a jövőben is vitákat fognak generálni. De el fogjuk mondani a közgyűléseken, hogy mit miért döntöttünk és miért szavaztunk úgy, ahogy majd azt tenni fogjuk.

– Ezek szerint ez sem lesz egy rövid tanácskozás?

H.J.: – Mi nagyon gyorsan meg tudjuk szavazni az előterjesztéseket, ha kell...Ez nem probléma. De igen, valószínűleg nagyon sok helyen belénk fognak kötni.

– 2025 még nincs túl közel, de ha a ciklus egészét nézzük, akkor azért olyan távol sem. Lehet bármit látni, tudni a következő év költségvetéséről? Hiszen ez már teljes egészében az Ön vállát fogja nyomni.  

H.J.: – Nincs még állami költségvetés és a keretszámokat sem látjuk. Korábban a sarokszámokat évközben meghatározták, ezért ezekből tudtunk építkezni az év vége felé. Szerettem volna és most is azt szeretném, ha minél előbb meglenne az elfogadott költségvetés. Azt sem tartottam volna ördögtől valónak, ha idén decemberben döntöttünk volna róla. De lehet, hogy ez nem lesz lehetséges, hiszen az állami költségvetést csak novemberben fogja elfogadni az országgyűlés, amiből dolgozni tudnak ugye az önkormányzatok. Meglátjuk, hogy mennyi információnk lesz, de legkésőbb januárban szeretnénk a költségvetést elfogadni, hogy az intézményeink, cégeink működése ne a bázisalapon folytatódjon.

– A júniusi interjúnkban is kitértünk rá, hogy áll most az alpolgármester kérdése?

H.J.: – Folyamatosan egyeztetünk frakción belül, a döntés még nincs meg. Minden attól is függ, hogy az alakuló ülés előtti időszakban mire jutnak a megállapodások. S nem csak a saját frakciónkkal fogok egyeztetni, hanem minden oldallal. Függ a végső döntés a bizottságok felépítésétől is. Elképzelésem nyilvánvalóan van, voltak is már erről beszélgetések, már a kampány előtt is. A végső döntés nyilván az lesz, amit a közgyűlés megszavaz.

– És a kapcsán van-e már konszenzus, hogy alpolgármesterről vagy alpolgármesterekről beszélhetünk?

H.J.: – A számuk is a struktúrától függ. Az elmúlt ciklusban egy alpolgármester volt, de a korábbiakban sokszor többen látták el ezt a munkát. Dénes Sándor és Cseresnyés Péter alatt is két főállású alpolgármester volt. A feladatok sokasága és sokszínűsége megkívánná, hogy ketten legyenek, de ez nincs kőbe vésve és nincs is ma még eldöntve.

– Hasonlóan sokakat érdekelhet a kabinete összeállítása. Itt történt előrelépés?

H.J.: – Feladatalapon szeretném felépíteni a rendszert, voltak már e kapcsán is egyeztetések. De én azt gondolom, hogy a város működése szempontjából, mind az alpolgármesterek száma, személye, mind a kabinet kérdése a legkevésbé fontos. A produktum és az eredmény lesz leginkább érdekes, hogy mi az, amit létre tudunk hozni, amit meg tudunk csinálni ebben az öt évben. Az, hogy ezt milyen felépítésben és hogyan csináljuk meg, az szerintem legkevésbé érdekli a kanizsaiakat. Az fogja őket érdekelni, hogy tudjunk dolgozni és vigyük végbe azt, amire vállalkoztunk, vigyük a várost jó irányba.

– S lát egy olyan csapatot, amely képes lehet erre?

H.J.: – Én azon vagyok, azért csináljuk ezt az egészet. Alapvetően a feladatok meg vannak határozva. Pontosan tudom, hogy mit szeretnék a kabinetben vagy az alpolgármesterek feladatai között látni. Ehhez keresem meg a leginkább alkalmas, az adott feladatot elvégezni képes személyeket.

– Júniusban még csak utalt rá, hogy egyeztetni fog a Mi Hazánk bekerült képviselőjében, Hokker Tiborral. Ez megtörtént?

H.J.: – Egy beszélgetésen vagyunk túl. Mi korábban még nem ismertük egymást, az első találkozáson átbeszéltük ki honnan és milyen céllal érkezett. Elmondtam én is és elmondta ő is, hogy mik azok a szempontok, amikre a város érdekében leginkább koncentrálunk ebben a ciklusban.

– De a hangja alapján arra következtetek, ez a beszélgetés nem zárult rosszul?

H.J.: – Nem, valóban nem. Én pozitívan állok minden képviselőhöz, függetlenül attól, hogy milyen oldalról jött. Ha a város érdekeit kívánják képviselni és partnerek lesznek abban a munkában, amit mi gondolunk, akkor természetesen nyitott vagyok minden képviselő felé.

M-B.GY.

(Megjelent a Kanizsa Újság 2024. augusztus 28-ai számában)