Választási kitekintő: Komári döntetlen, egerszegi papírforma és a balatoni adok-kapok

Június 9-én folyamatosan frissülő, online tudósítással vártuk olvasóinkat. Így mintegy 12 ezren olvashatták, hogy Horváth Jácint nyerte a 2024-es polgármesteri választást és a közgyűlési többséget is az ÉVE-frakció adja októbertől. A kanizsai váltás nagyot futott az országos médiában, de az 50-60 kilométeres körzetben is jó pár meglepő eredmény született. 

Az országos adatok szerint 56,09 százaléknyian éltek szavazati jogukkal, a nagykanizsai voksolók aránya 53,44 százalék, Zalában viszont 57,78 százalék volt ez a ráta, ami a legjobb négyben van. Szemlénket kezdjük azzal, amire a számtan alapján is elég kevés esély mutatkozott. Zalakomárban korábban öt ciklust vitt végig Varga Miklós, majd őt váltotta Csárdi Tamás, aki 2014-től volt hivatalban, idén azonban már nem indult. Az is politikai kuriózum, hogy a településen hat polgármester- és huszonegy képviselőjelölt indult, de ezt így sikerült még tovább javítani, hiszen Horváth Zoltán és Baranyai Attila is 381 voksot kapott, ezzel döntetlen lett a végeredmény. Így valószínűleg meg kell ismételni a választást. Érdekesség, hogy ezúttal meglepően sok remi született Zalában: a komári eredmény mellett Belsősárdon, Szijártóházán és Zalaboldogfán alakult ki a polgármesterjelöltek között szavazategyenlőség.

Kerkateskándról is írtunk már, hiszen a Kerka-menti faluban 1994 óta – ez szintén kuriózum – Zsálek Ferenc a polgármester, most azonban kapott négy kihívót is, összesen öten indultak. A falunak 168 lakosa van és ők a váltás mellett döntöttek: az új polgármester Fehér Norbert lett. Szintén váltottak Szepetneken. Vlasicsné Fischl Timea ugyanis jelentősen lemaradt Gergály Szabolcstól, aki a szavazatok 59,53 százalékával lett a dél-zalai település új vezetője. Érdekes csere történt Nagyrécsén is, hiszen itt a 2010-től regnáló Laskai Bélát előzte meg az a Várfalvi Tibor, aki idén márciusban került be a kanizsai ügyrendi bizottságba. Ez a pozíció egyike volt annak az ötnek, amit a Fidesz évekig üresen hagyott, majd három hónappal a választások előtt feltöltött. De új első embere lesz októbertől Eszteregnyének is, hiszen a regnáló Kele Lajos végül nem indult a voksoláson. A győztes Szilágyi Zoltán lett, alaposan megelőzve Burcsi Jánost.

Ami a nagyobb településeket illeti, ott is meglehetősen vegyes a kép. Ahogy arra számítani is lehetett, a kormánypártok népszerűsége Zalaegerszegen töretlen, amit Balaicz Zoltán újabb győzelme is igazol. A megyeszékhely első embere a következőket posztolta a választások estéjén: „2014: 64 %  2019: 70 % 2024: 73 % 👉 Felkészül: 2029.” A kormánypártoknak jelentős zalai győzelem volt még, hogy megszerezték Letenyét. Ott Vida László magabiztosan nyert, leváltva ezzel Farkas Szilárdot. Vida a szavazatok 69 százalékát kapta. Lenti is maradt a Fidesznél, ugyanakkor a vártnál sokkal nagyobb csatában. A függetlenként induló Sabján Sándor ugyanis mindössze 93 szavazattal kapott kevesebbet, mint Horváth László. Ami hiányzott Sabján Sándornak, az megjött Zalakaroson Czirákiné Pakulár Juditnak, ő ugyanis 24 vokssal kapott többet, mint a kihívója, így leváltotta a 2010-óta regnáló kormánypárti jelöltet, Novák Ferencet. Czirákiné azóta már szerepelt Kibeszélő című műsorunkban, ahol a siker kulcsaként azt emelte ki, hogy a választók többsége dinamikus változást akar a fürdővárosban. A zalakarosi képviselő-testületben viszont többségben lesz a Fidesz-KDNP. E kapcsán Czirákiné leszögezte: nem kíván nagypolitikával foglalkozni, a cél, hogy a településért dolgozzon. Éppen ezért, minden megválasztott képviselőnek felajánlotta az együttműködését. Mai szlenggel élve, azt is kevesen látták jönni, hogy a Balaton közelében lesz két jelentős zalai veresége is a kormánypártoknak. Hévízen Papp Gábor már februárban bejelentette, nem indul újra a polgármesteri székért, a Fidesz jelöltje így Vértesaljai László lett. A függetlenként induló kihívó Naszádos Péter volt, aki meglepően simán, a szavazatok 61,8 százalékát kapva szerezte meg a címet, ráadásul a független jelöltek a testületben is többségben lesznek a fürdővárosban. Keszthelyen sem a kormánypártok adják már a polgármestert, pedig ott a korábbi országgyűlési képviselő és októberig még regnáló városvezető, Manninger Jenő indult el. Őt Tóth Gergely, a VÁRTAK Egyesület jelöltje múlta felül, több mint 1000 szavazattal, ráadásul a képviselőknél is elsöprő győzelmet arattak, hiszen mindössze egy fideszes jelölt nyert körzetet, míg a VÁRTAK indulói hetet húztak be. S mindezekre tetőzött még, igencsak nem megszokott módon, hogy a Fidesz belső csatáiból is kiszivárgott némi információ, hiszen az eredmények kapcsán Vértesaljai László a következőket posztolta a Facebookon: „Hévíziek és Keszthelyiek is többek között ítéletet mondtak. Nem véleményt, ilyen arányban ez ítélet. Arról, ami a térségünk városaiban vezetés címén működik hosszú évek óta. Hiszen, - Kiszámítható fejlődés nincs. - Valódi térségközpont nincs. - Települések közötti együttműködés nincs. - Ifjúsági koncepció nincs. - Karizmatikus, jövőbelátó vezető nincs...”

Minderre Manninger Jenő replikázott az online térben: „…Fideszben szinte soha nem bírálta egy miniszter az elődjét, legfeljebb annyit mondanak: én van, amit máshogy fogok csinálni. Az elhibázott beruházások emlegetésével a térség fideszes vezetőit, így köztük Nagy Bálintot is lejáratni szintén nem csapatmunka. És tudatlanság, az ellenzék vádjait elismerni teljes amatőrség és ráadásul igaztalan...”

Ha nem is kavart ekkora vihart, de Csurgón is jelentős kormánypárti vereség született. A somogyi településen ugyanis 2006-tól folyamatosan fideszes polgármester volt, most azonban Ilia Csaba, a Csurgó Város Fejlődéséért Egyesület jelöltje kapta a legtöbb voksot, megelőzve Füstös Jánost, a kormánypártok indulóját és megszerezve az egyfős többséget is a testületben.

MIKÓ-BARÁTH György

(Képek: Kanizsa Médiaház)

(Megjelent a Kanizsa Újság 2024. június 19-ei számában)