Újabb invazív fajok lephetik el az országot: veszélyt jelenthetnek növényekre, állatokra is

Földünk biodiverzitását veszélyeztető tényezők között az élőhelyek pusztulását és feldarabolódását közvetlenül a nem őshonos, inváziós fajok terjedése követi. Az inváziós fajok nem csak természetvédelmi, erdő- vagy mezőgazdasági, de jelentős humánegészségügyi és ökonómiai problémát is okozhatnak. Nagyon fontos e nem őshonos fajok megjelenésének korai detektálása, gyors válaszlépések meghatározása a fajok további terjedésének megakadályozása céljából. Ehhez nem csak széleskörű kutatásokra, nemzetközi információcserére, adatbázisok kiépítésére van szükség, de arra is, hogy tájékoztatást kapjanak az inváziós fajokkal kapcsolatba kerülő szervezeteket, pl. erdő-, mező-, kertgazdasági szakembereket, és ezek az ismeretek minél szélesebb nyilvánosságot kapjanak. Hogy milyen invazív növényeket és állatokat találunk Magyarországon?  Mennyire veszélyesek? Milyen fajok megjelenése várható még a közeljövőben? Ennek jártunk most utána.

Először is: mit jelent az, hogy inváziós faj?

Az inváziós faj (szaknyelvben és a nemzetközi használat nyomán említik invazív faj, illetve a magyar nyelvű szakirodalmakban sokszor találkozhatunk még az azonos értelmű özönfaj kifejezéssel is) olyan idegenhonos faj, amely miután sikeresen leküzdi a természetes terjedési gátakat, akadályokat (például folyók, tengerek, sivatagok) képes természetes elterjedési területén kívül megtelepedni, tömegesen elszaporodik, nagy területeken elterjed, és jelentős károkat okoz mind a természetvédelem, mind a gazdaság számára.

A növénytani szakirodalom a flóra alkotóelemeinek emberhez való viszonya szerint való osztályozására idegen nyelvi eredetű tudományos szakkifejezéseket is használ. Az új területekre betelepítés, behurcolás vagy bevándorlás útján bekerült fajokat nevezik adventívnek (jövevény, idegen eredetű, nem a szokásos helyen megjelenő), vagy allochtonnak (idegenhonos, máshonnan származó). Ennek egy lehetséges, következő fokozata az invázió. A főnév latin eredetű. A biológiai folyamatot magyarul az „elözönlés” szóval lehet legkifejezőbben leírni. Ilyenkor a faj elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelő élőhelyeken adott tér és időskálán monoton módon növekszik. A nem autochton (őshonos, származástanilag, illetve földtörténetileg keletkezésük helyén élő, valamely helyen való természetes előfordulású) vagy endemikus (bennszülött, kis elterjedési területre korlátozódó) fajok behurcolásának és behozatalának a legfontosabb tényezője az ember. Az idegen fajok besorolása inváziós szempontból akár évenkénti időtávlatban is változó lehet.

A biológiai sokféleség nagyrészt az élőlények elkülönült evolúciójának és a helyi feltételekhez alkalmazkodásának eredménye. Egy új faj érkezése az adott ökoszisztémába természetes jelenség. A legtöbb idegenhonos faj nem képes életben maradni, illetve nem válik inváziós fajjá, hanem beépül az őshonos fajok közösségébe, és a tápláléklánc részévé válik. Azok a fajok képesek tömegesen, az ökológiai egyensúlyt felborítva elterjedni, amelyek:

• gyorsan szaporodnak,
• változatos környezeti feltételek közt életképesek és
• versenyelőnyt élveznek az őshonos fajokkal szemben (például mert az új élőhelyen nincsenek természetes ellenségeik).

Hosszabb távon új egyensúlyi helyzet alakul ki, de addigra egyes őshonos fajok kiszorulhatnak (életterük beszűkülhet vagy akár ki is halhatnak). A fajok terjedését természetellenesen felgyorsította a kereskedelem, az utazás és több szándékos betelepítés. Az özönfajok megváltoztathatják az ökológiai viszonyokat, így kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, és komoly gazdasági károkat okozhatnak. A 2000-es években az inváziós idegenhonos fajokat tartják a globális biodiverzitás csökkenése második fő okának, közvetlenül az élőhelypusztítás mögött. Az özönfajok környezeti, gazdasági és társadalmi (pl. egészségügyi) hatásai minden szinten kedvezőtlenek.

Magyarországon már felbukkant fajok

A Magyarország és az egész Európai Unió számára veszélyt jelentő valamennyi idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos információkkal 2019 őszétől indult el az Agrárminisztérium és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság közös koordinációjában működő Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa. Itt részletesen olvashatunk azokról a fajokról, amik már megtalálhatók hazánkban is, ide értve a növények mellett az állatokat is.

Forrás: invaziosfajok.hu - Magyarországon a természetben észlelt 33 idegenhonos inváziós faj taxonómiai felosztása

A mindennapi életben bárki találkozhat ilyen özönfajokkal, hiszen a széles körben elterjedt inváziós növény- és állatfajok sok helyen, nagyobb kiterjedésben találhatók meg. Ezeket a fajokat sokszor gazdasági haszon érdekében, tudatosan telepítették be hazánkba, azonban kiszabadulva elözönlötték a különböző természetes élőhelyeket. Az ilyen fajok esetében – mivel a védekezés rendkívül energia- és költségigényes – reális cél az állományok kezelésével azok további terjedésének megakadályozása, viszszaszorítása vagy lokálisan egyes állományok kiirtása lehet.

A legismertebb, széles körben elterjedt növényfajok az aranyvessző fajok (Solidago gigantea, S. canadensis), a vaddohányként is ismert selyemkóró, az ártereket elözönlő gyalogakác (Amorpha fruticosa), a parkfaként is ismert bálványfa (Ailanthus altissima) és a zöld juhar (Acer negundo).

A teljes cikk itt olvasható. 

Forrás és kép: hellovidek.hu