Emlékvetélkedőre készül az NTE 1866

Az ország legrégibb, ma is működő sportegyesülete a Nagykanizsai Torna Egylet. Az NTE 1866 hivatalosan 158 éve alakult, de az alapszabályát –, melynek kézzel írt eredeti változatát a Zala Vármegyei Levéltár őrzi – 1867-ben fogadták el. Az alapszabályt Szlávy József belügyminiszteri államtitkár írta alá. A dokumentum mai szemmel nézve is demokratikus volt.

A napjainkban 4 szakosztályt magában foglaló egyesületről nem lehet nosztalgia nélkül beszélni. Ezt tapasztaltuk Kiss Györggyel, az NTE 1866 Vívó szakosztályának vezetőjével történt beszélgetésünk alkalmával is, aki elárulta, mire készülnek. Tizenegy éve emléktáblát állítottak a Bálits Károlyról elnevezett vívóterem falán. Szabó Jánosnak, a szakosztály alapítójának a táblája az Ady Endre utca 1. sz. alatti épület falán látható. Most a másik, egykori idős barátjának, dr. Horváth Györgynek szeretnének emléket állítani az NTE történetét bemutató emlékvetélkedővel.

– Úgy fordítottam le magamban, hogy voltak építő elnökök, működtetők és olyanok, akik elengedték az egyesületet – kezdte a történet mesélést Kiss György. Az első elnök Ebensparger Lipót egy év után átadta a klub vezetését Wallbach Mórnak, aki egy európai hírű egyesületet alapított. Az alapszabályban szerepelt egy kitétel, mely szerint 2 éven belül létre kellett hozni Nagykanizsán a Tűzoltó Egyletet is. Wallbach halála után dr. Gerő József tisztifőorvos irányított, majd Simon Gábor. Az NTE ez idő alatt leszálló ágba került. Ekkor jött Unger Ulmann Elek vaskereskedő, aki jelentős tőkével támogatta és fellendítette az egyesületet. Az ő elnöksége alatt jött létre a futballszakosztály Nagykanizsán. Az évek során nagyon sokan ki akarták tenni a zászlajukat az NTE-re, hiszen a sport már régen is fontos tényező volt. A Tanácsköztársaság után zavaros idők jöttek. Az NTE első pályája a Katonaréten volt. Például 1919. május 1-jén oda vonult ki a városi polgárság. 1920-ban Bogenrieder Frigyes és dr. Krátky István, a későbbi polgármester lett az elnök. A ’30-as években Krátky a mostani Dózsa György utcánál hozta létre az NTE pályát, fedett lelátóval. Az akkori kultuszminiszterek békebeli idők címszó alatt nagy lendülettel építettek stadionokat, uszodákat az országban. A kanizsai strand is akkor épült. Annak idején az NTE-nek 13-14 sportága működött. Futball, kosárlabda, kézilabda, boksz, tenisz, úszás, vízilabda, bicikli, korcsolya, birkózás.

- A ’30-as években különös szelek fújtak. Az NTE bekebelezte az NVTE-t, és ’39-ben pedig a Zrínyi Katonai Sportegyesületet. A Zrínyivel kötött fúzió jegyzőkönyvében szerepel: „az egyesületet a nem keresztény tagok elhagyták”. Aztán jött a háború és semmivé vált minden.

Harangozó Lajos, Gozó bácsi is mentő ember volt. Amikor vége lett a háborúnak, Gozó bácsi mindjárt fölvette a kapcsolatot az orosz parancsnokkal, valamint az itteni „megszálló” erőkkel és kiírták az első futballmeccset. Gozó bácsi ’46-ban már úgymond szervezett körülmények között elindította a sportot. Ezt követően Magyar János Kisgazda Nemzetgyűlési képviselő lett az NTE elnöke. Ő is egy híresség volt, a Bolhás mozi tulajdonosa. Miután kilépett a kisgazda pártból, mert nem értett egyet a politikájukkal, nem tudott már segíteni. Utána lett egy rövid ideig Varga József polgármester az elnök, aki azt mondta, a sport a politikában is meghatározó, s ezért minden rezsim ki akarta tenni a zászlaját. Az NTE ellenállt Kun Béláéknak, Horthynak, és a nyilasoknak is. Krátky megtagadta, hogy a nyilasoknak lepaktáljon a város, ezért mennie is kellett, a nyilasok meg is akarták szüntetni az egyesületet. Vole, egy másik hasonló nevű egyesület kitűzte a nyilasok zászlaját, és ezért a tettéért 1946-ban meg is szűntették az egyesületet.

Éldegéltünk, mondja rövid szünetet tartva Kiss György, aztán jött Rákosi és megváltoztatta a nevünket is, ő azonban kitette a zászlót és mellé tette a pénzt. Így lett Nagykanizsai Építők az új nevünk. Abban az időben kezdődtek el a nagy építkezések Kanizsán. A nagy építkezéseknél nagy pénz mozog, így az NTE működéséhez is jelentős összeg jutott. Amikor befejeződtek az építkezések, a pénzcsap is elzárult, és a csőd szélére került az egyesület. Nehéz volt megmenteni, pedig Dr. Mező Ferencet is megválasztották díszelnöknek. Akkor jött a „szikra”, amikor a vasutat elkezdték fejleszteni. Ahol fejlesztenek, ott megint van pénz és a Vasutas Testedző Egyesület egyesült a Nagykanizsai Torna Egylettel, így lett a nevünk MÁV NTE. A vasút átvette az NTE összes szakosztályát, mert annak csak futballcsapata volt. Központosítani kellett sok mindent. Megépítették a sportcsarnokot, a régi salakos pálya helyett a vasútállomással szemben a nagy sportkomplexumot. Amikor azonban a MÁV-nál is elkezdődtek a leépítések, ingyen és bérmentve felajánlották a sportcsarnokot és a telepet az egyesületnek. Ekkor jelentkeztek a kettős hibák sorozatban. Az egyesület vezetője nem vette át, mondván, hogy akkor őneki kell fizetni a számlákat. Egy ideig még ment a huzavona, utána fölajánlották ingyen és bérmentve a városnak, a város vezetése pedig azt mondta, sokba kerülne a felújítása. És aztán elmúlt, ami elmúlt, végül megvették a sportcsarnokot és ráköltöttek sok-sok millió Ft-ot. Ezt meg lehetett volna úszni másképp – tette hozzá Kiss György. – Miután a csapatokat elvitték a MÁV NTE-től, az érdekek mindig máshol jelentkeztek. Most ott tartunk, hogy a sporttelep a Nemzeti Vagyonkezelőé, a kezelői jog pedig az egyesületé, jólehet érdemi tevékenység alig folyik ott, üresen áll, az íjászok nyírják a füvet. A föltett térfigyelő kamera már fogott is betörőt. A régi szép időkből ez lett! A valamikori csodálatos NTE-nek mára maradt 4 szakosztálya, a judo, a vívás, az íjász és a szenior futballcsapat.

- Az NTE vezetőit ábrázoló tablóképeket szemlélve önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy milyen feladat, tennivaló hárult Kiss Györgyre? – Amikor végrehajtók jártak az egyesületben, őneki jutott az a „megtisztelő” feladat, hogy az egyesületnek azt a sok-sok milliós adósságát valamilyen módon rendezzék. Két kiváló civil segítővel az adósságállományt lenullázták. Az NTE 1866 történetéből szavai nyomán egy fontos tanulságot leszűrhetünk: A sportban mindig előre kell gondolkodni ….

BAKONYI Erzsébet

(Megjelent a Kanizsa Újság 2024. május 15-ei számában)