95 éve született az Aranycsapat legendás balhátvédje, a nagykanizsai focicsapat bajnokedzője, Lantos Mihály
Liendenmayer Mihály 1928. szeptember 29-én, Budapesten látta meg a napvilágot, s csak később vette fel a Lantos nevet. Tizenkét éves korában a MÁVAG SK csapatánál kezdett el focizni, majd 1944-ben a BVSC játékosa lett. 1947-ben igazolta le az MTK (1949 és 1951 között Textiles; 1951–1953 között Budapesti Bástya, 1953–1956 között Budapesti Vörös Lobogó, majd 1957-től ismét MTK), amelyet 1961-es visszavonulásáig szolgált. Lantos háromszor volt magyar bajnok, valamint hat bajnoki ezüstérmet és egy bajnoki bronzérmet gyűjtött pályafutása során. Ezen kívül nyert magyar kupát és Közép-európai Kupát. Lantos Mihály a klub színeiben 290 mérkőzést játszott, és balhátvéd létére 38 gólt szerzett.
Lantos Mihály a magyar válogatottban Fotó: Puskás Intézet
Lantos Mihály a magyar labdarúgó-válogatottban 1949-től 1956-ig 53 mérkőzésen 5 gólt ért el. Eredményes volt a helsinki olimpián, az ő találatával szerzett vezetést nemzeti együttesünk 1954-ben az angolok ellen a 7–1-es magyar sikert hozó találkozón. A svájci világbajnokságon is beköszönt kétszer (a Dél-Korea elleni 9–0-s csoportmeccsen, valamint tizenegyesből a brazilokkal vívott negyeddöntőben.) Utolsó gólját pedig utolsó válogatottsága során szerezte Portugália ellen, melyet Horthy Miklós élőben látott. Lantos Mihály a nemzeti csapattal 1952-ben olimpiát, 1953-ban Európa-kupát, 1954-ben pedig világbajnoki ezüstérmet nyert.
Lantos Mihály a visszavonulását követően Bukovi Márton segítőjeként kétszer volt görög bajnok az Olympiakosszal. A görögországi szezonok után itthon Komlón, Nagykanizsán, Székesfehérváron és Zalaegerszegen dolgozott. A Komlói Bányásszal 1970-ben és 1974-ben magyar kupa-döntőig menetelt, előbb az Újpest, majd a Ferencváros állította meg csapatát. Nagykanizsán megnyerte a Zala megyei első osztályt, a legjobb élvonalbeli szereplését pedig a Videoton trénereként érte el, miután a székesfehérvári klubbal negyedik helyen zárt az NB I-ben. Lantos Mihály 61 éves korában, 1989. december 31-én hunyt el a fővárosban. Sírja az Új köztemetőben található. Nevét 2009 óta az MTK Budapest sportközpontja viseli.
NÉVJEGY: LANTOS (LIENDENMAYER) MIHÁLY
Született: 1928. szeptember 29., Budapest
Elhunyt: 1989. december 31., Budapest
Posztja: hátvéd
Válogatottság/gól: 53/5 (1949–1956)
Csapatai játékosként: MAVÁG SK (1940–1943), BVSC (1944–1947), MTK (1947–1962)
Kiemelkedő eredményei játékosként: 3-szoros magyar bajnok (1951, 1953, 1957–1958), magyar kupa-győztes (1952), Közép-európai Kupa-győztes (1955), olimpiai bajnok (1952), Európa-kupa-győztes (1948–1953), világbajnoki ezüstérmes (1954), Európa-kupa 2. (1954–1960)
Klubjai edzőként: Olympiakosz segédedzője (1965–1967, görög), Komlói Bányász (1968–1975), Nagykanizsai Olajbányász (1975–1977), Videoton (1977–1980), Zalaegerszegi TE (1980–1981)
Kiemelkedő eredményei edzőként: 2-szeres görög bajnok segédedzőként (1965–1966, 1966–1967), magyar kupa-döntős (1970, 1974), Zalai megyei első osztály bajnoka (1976–1977)
Forrás: Puskás Intézet
(Borítókép: A csapat: Állnak: Lantos Mihály edző, Söjtör László, Kovácshegyi Lajos, Doszpoth Vilmos, Megyimorecz József, Vlaszák Géza, Lovkó József, Németh András, Müller Gábor, Simon József, Keszei Ferenc. Guggolnak: Szabó György, Farkas László, Simon Zoltán, Vastagh Lajos, Sulyok Gyula, Pávlicz Ferenc, Brúder Károly, Bogáti Miklós, Savanyó István, dr. Füle Lajos.Vlaszák Géza: 60 év a fociban Nagykanizsán)