Nótaszótól volt hangos a bajcsai városrész

A Rezedák Dalkör tartotta hagyományos találkozóját, amelyen a környékbeli települések nótás kedvű csapatai tették tiszteletüket. A dalkörök kedvét nem szegte a szombati kánikula, a hagyományőrző nyugdíjasok ráadásul népviseletben álltak színpadra.

Több éves kapcsolat fűzi össze a környékbeli dalos társakat – a zalakomári Péczely Attila Népzenei Csoport vezetője a bajcsai Rezedákkal szinte családi viszonyt ápol. Így természetes volt, hogy sajátos népviseletükben, citeráikkal ellátogattak a nagykanizsai városrészbe.

– Nagyon jók ezek a találkozók, szinte már családias. Mert majdnem mindegyik csoporttal összejárunk. Szia-szia – így köszönünk egymásnak. Ismerjük egymás dalait! Már ahogy bejövünk, kérdezik, lehet énekelni együtt? Lehet, természetes! Tehát ez egy jó hangulatú baráti találkozó, hogy úgy mondjam –nyilatkozta Nagy Jolán, a Péczely Attila Népzenei Csoport vezetője Zalakomárból.

A zalakomáriak repertoárjában a Péczely Attila által gyűjtött népdalcsokor is szerepelt, majd a mindenki által ismert nóták következtek. A találkozó zárásaként a házigazdáké volt a színpad.

A Rezedák Hagyományőrző Dalkör minden fellépésén szereti a jó hangulatú, magyar nótákat előtérbe helyezni – a hangulatot, a hagyományt viszik tovább a 2011-es megalapítás óta.

– Ezt továbbítani kell, és éltetni kell a népdalt. És amikor együtt vagyunk, az valami fantasztikus. Nagyon örülök, hogy csak a Covid idején maradt ki ez a rendezvény, tehát 12. alkalommal rendeztük meg a dalostalálkozónkat –hangsúlyozta Marczin Jenőné, a Rezedák Hagyományőrző Népdalkör vezetője.

A bajcsai kultúrház befogadóképessége nem túlzottan nagy, így a meghívottak létszáma is korlátozott minden évben – de mint ahogy Marczin Jenőné mondta: igyekeznek minden barátot meghívni. Idén is a vendégek között volt a kiskanizsai Árvácska Dalkör – amelynek tagjai szintén vallják, a barátság mellett az egymástól való tanulás is fontos.

– Itt szó volt arról is, hogy majdnem mindenki, aki itt megjelent, szerepelt a KÓTÁN is, megjelent a minősítőn, és a továbbiakban is szeretne menni oda. Úgyhogy én azt gondolom, nagyon fontos, hogy a barátságot ápoljuk, de az énekkarok barátságát is ápoljuk – tudtuk meg Salamon Sándornétól, az Árvácska Dalkör tagjától. 

A dalkörök tagjai estébe nyúlóan vigadtak a bajcsai kultúrházban.

V.A.

(Borítókép: Kanizsa TV)