Költözések Magyarországon, fókuszban maradtak az agglomerációs települések: mi történt Zala vármegyében?

2023. április 12. – 07:55

Folytatódott a korábbi években erősödő tendencia, így a főváros mellett a legtöbb vármegyeszékhelyen csökkent az állandó lakosok száma. Közben pedig az legtöbb agglomerációs körzetben található település keresett költözési célpont volt - áll az ingatlan.com legújabb elemzésében. Kiderül belőle az is, hogy Zala vármegyét milyen változások jellemezték és a különböző településeken a költözések következtében hogyan alakultak az átlagos négyzetméterárak.

A nagyvárosok agglomerációjába tartozó települések még mindig népszerűnek számítanak a lakáspiacon a lakosságszám-változások, ezen belül a költözések alapján
Zala vármegyében Zalaegerszeg lakossága 632 fővel csökkent, a lakások 26 százalékkal drágultak.
A vármegye legnagyobb lakosságszám-növekedést elérő települései közül Cserszegtomajon, Zalakaroson és Gyenesdiáson a lakások négyzetméterára 6-32 százalékkal emelkedett.

Települések, lakosságszámok és árak

Az ingatlan.com elemzése szerint Zala vármegyében Zalaegerszegen 632 fővel, 1,2 százalékkal mérséklődött a lakosok száma egy év alatt. Ezzel párhuzamosan a vármegyeszékhely átlagos négyzetméterára 26 százalékkal 507 ezer forintra nőtt a kínálati piacon.

A vármegyén belül Cserszegtomaj, Zalakaros, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy és Teskánd lakosságszáma 48-103 fővel, 1,7-3,8 százalékkal emelkedett. Közben az átlagos négyzetméterárak 6-77 százalékkal 542-922 ezer forintra emelkedtek. A Zala vármegyei lakáspiacon történt változásoknál figyelembe kell venni azt, hogy a Balatonhoz közel lévő települések az utóbbi években keresettek voltak, így nemcsak a vármegyében élők, hanem az ország más részeiből is jöttek vásárlók, utóbbiak azonban nem feltétlenül láthatóak az állandó lakosok számában.

Miért olyan népszerű az agglomeráció?

Balogh László az országos tendenciákat elemezve azt mondta: “A drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban csökkent a népesség, ezzel szemben azok vonzáskörzetében lévő legtöbb településen viszont nőtt. Sokan ugyanis kiköltözéssel válaszoltak az adott nagyváros viszonylag magas lakásáraira, a folyamatot erősítette az is, hogy a kamatok emelkedése miatt drágábbak lettek a lakáshitelek. Egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében ugyanakkora összegért nagyobb lakóingatlant lehet vásárolni. Ezt a lehetőséget pedig továbbra is sokan kihasználják. Emellett sok kistelepülés a falusi CSOK-nak köszönhetően ért el bővülést.”

Fontos azonban, hogy egy-egy település lakosságszám-változásánál nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulásáról: azaz a születések és halálozások különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.

Forrás: ingatlan.com

(Borítókép: Varga György/MTI)