Elfogadták Pécs több mint ötvenmilliárd forintos költségvetését
Elfogadta Pécs idei költségvetését a város önkormányzatának közgyűlése. Az önkormányzat 54,561 milliárd forintos kiadással és ugyanennyi bevétellel tervez 2023-ban; az összeg több mint tíz százalékkal magasabb, mint a tavalyi előirányzat volt.
A baranyai megyeszékhely 2023-ast összevont költségvetési mérlege szerint beruházásokra több mint 13,8 milliárd forintos kiadást irányoznak elő, ami csaknem tízmilliárd forinttal haladja meg a 2022-ben teljesített összeget, személyi juttatásokra pedig a tavalyi 10,9 milliárd forint helyett 2023-ban 13,2 milliárd forintot fordítana az önkormányzat, míg iparűzési adóból nyolcmilliárdos, a tavaly tervezettnél félmilliárd forinttal többet remél a városvezetés.
Péterffy Attila (Pécs Jövője) polgármester előterjesztőként a tervezett büdzsé bemutatásakor elmondta: idén jelentős mértékben leszűkíti a város pénzügyi mozgásterét, hogy az energia- és üzemanyagárak megnövekedtek, a hiteleket törleszteni, az önkormányzatnak az infláció generálta bérigényeket kezelnie kell és a "duplájára emelkedő szolidaritási hozzájárulást" is meg kell fizetni az államnak.
Az önkormányzat céljai között említette a város működőképességének fenntartását, a fejlesztések előkészítésének folytatását, a múltbéli kötelezettségek teljesítését, hangsúlyozva: 2023-ban folytatni fogja a város a takarékos gazdálkodást, törekedni fog a munkahelyek megtartására, az elbocsátások elkerülésére és a városi közszolgáltatásokat szinten tartására.
Beszámolt róla, hogy - a közüzemi-, illetve nyersanyagárak okozta többletkiadások megtérítésére irányuló kormányzati ígéretnek megfelelően - az önkormányzat felvette a kapcsolatot az illetékes minisztériumokkal a szolidaritási hozzájárulás tavalyi szinten történő rögzítése érdekében. Jelezte azt is, hogy idén az energiaáremelkedés hatásainak enyhítése érdekében 5,4 milliárd forintos állami kompenzációra számít a város.
A polgármester azt mondta, a nehéz pénzügyi helyzet ellenére az önkormányzat igyekszik segíteni a pécsieknek, így rezsivédelmi programot dolgoztak ki a lakosok számára 200, a vállalkozások részére pedig 100 millió forintos keretösszeggel, továbbá társasházi energetikai felújítási programot indítanak 150 millió forintos célkerettel, emellett 2023-tól jelentősen csökkentették a lakosság építményadó-terheit - idézte fel a helyi adórendelet korábbi módosítását.
A pécsi közgyűlésben ellenzéki szerepet betöltő Fidesz városházi frakcióvezetője, Csizmadia Péter úgy vélekedett: a polgármester állításával szemben nem takarékos a költségvetés, hiszen "abban elfér" százmillió forintnyi cégvezetői prémium és több mint százmillió forintot címeznek benne tanácsadók kifizetésére, koncepciók készítésére is, továbbá fejlesztések tízmilliárd forintnyi hitelből való finanszírozását is előrevetíti a büdzsé.
A politikus a Fidesz-frakció javaslatát ismertetve azt kérte: 2023-tól támogassa az önkormányzat - az építményadó eltörlésével - a nagycsaládosokat, szüntessék meg a bölcsődei térítési díjakat és tegyék ingyenessé a házasságkötéseket.
Kővári János, a szintén ellenzékben lévő Összefogás Pécsért Egyesület-KDNP frakció vezetője - egyebek mellett - azt javasolta: értékesítsék az önkormányzat "propagandaújságjait" kiadó céget, s a befolyó pénzt adják a pécsi buszsofőröknek, emellett nyújtsanak 200 millió forintos kiegészítő támogatást a Pécsi Nemzeti Színház működésének biztosítására.
A Fidesz és a többi ellenzékben lévő szervezet módosító indítványainak - jelentősebb összegekről rendelkező - túlnyomó részét a közgyűlési többség elutasította. A zárószavazáson 17 igen, 2 nem és 6 tartózkodás mellett döntöttek a 2023-as a költségvetési rendelet megalkotásával kapcsolatot határozat elfogadásáról.
A közgyűlésen döntöttek egy önálló pénzalap létrehozásáról is, amelynek értelmében a város idei költségvetésében - az Európai Beruházási Banktól felvett hitel terhére - félmilliárd forintot különítenek el hazai és nemzetközi - nagyobb részt remélhetőleg európai uniós támogatással zajló - projektek előkészítésének, projektmenedzsment feladatok finanszírozására.
MTI
(Borítókép: Molnár-Bernáth László/MTI)