Boris Johnson lemondott a brit Konzervatív Párt vezetői tisztségéről, ezzel véget ér miniszterelnöki megbízatása is

Lemondott csütörtökön Boris Johnson a brit Konzervatív Párt vezetői posztjáról. A lépéssel megszűnik Johnson miniszterelnöki tisztsége is, de a kormányfő bejelentette, hogy utódja megválasztásáig ellátja hivatali feladatait.    

Johnson, aki 2019 óta állt a kormányzó Konzervatív Párt és a brit kormány élén, csütörtök délután, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt felolvasott lemondó nyilatkozatában úgy fogalmazott: az alsóházi konzervatív frakció immár egyértelművé vált szándéka az, hogy a párt élére új vezető, ebből következően a kormány élére új miniszterelnök kerüljön.    

Johnson kijelentette: egyetért Sir Graham Bradyvel, az utódválasztás megszervezéséért is felelős szakpolitikai frakcióbizottság elnökével abban, hogy az új vezető megválasztásának folyamatát haladéktalanul el kell kezdeni.    

A távozó brit kormányfő szerint ennek menetrendjét a jövő héten ismertetik.    

Boris Johnson a lemondását bejelentő beszédében megköszönte azoknak a választóknak a támogatását, akik a 2019-es parlamenti választáson a konzervatívokra szavaztak, kiemelve: a Konzervatív Párt a választáson 1987 óta a legnagyobb alsóházi többséghez jutott, és 1979 óta a legnagyobb szavazataránnyal győzött.    

A három éve tartott választáson a Johnson vezette Konzervatív Párt valóban évtizedek óta nem látott arányú győzelmet aratott, és 80 fős, a brit parlamenti rendszerben rendkívül kényelmesnek számító alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.    

Lemondását bejelentő csütörtöki beszédében Boris Johnson kormánya legnagyobb vívmányai között említette a brit EU-tagság megszűnési folyamatának (Brexit) végigvitelét, a koronavírus-járvány elleni leggyorsabb európai oltási kampány megszervezését, és azt, hogy ennek eredményeként Nagy-Britannia Európában elsőként szüntethette meg a járvány terjedésének megfékezésére elrendelt zárlatokat.    

Kijelentette: az elmúlt hónapokban a brit kormány a nyugati világ éllovasaként szállt szembe az Ukrajna elleni orosz agresszióval is.    

Johnson kijelentette ugyanakkor: fájdalmas számára, hogy "oly sok" egyéb elképzelését, programját nem tudja személyesen megvalósítani, "de hát a politikában senki sem pótolhatatlan".    

"Szeretném, ha tudnák, hogy milyen szomorúsággal tölt el a világ legjobb állásának feladása, de a sors így hozta" - tette hozzá.    

Johnson komoly feltűnést keltve a beletörődést, az akarata ellenére bekövetkezett fejlemény kényszerű elfogadását jelentő "them's the breaks" kifejezést használta, egyértelmű utalással arra, hogy egyáltalán nem állt volna szándékában távozni tisztségéből, és a konzervatív frakciót tartja felelősnek lemondásának kikényszerítéséért.    

Az elmúlt hetekben kirobbant és egyre terebélyesedő belpolitikai botránysorozat miatt azonban csütörtökre gyakorlatilag összeomlott a Johnson vezette kormány. A héten először Rishi Sunak pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter mondott le, és csütörtökig 57-re emelkedett azoknak a minisztereknek, államtitkároknak, helyettes államtitkároknak, tanácsadóknak és más kormánytisztviselőknek a száma, akik ugyancsak lemondásukkal igyekeztek rábírni Johnsont a távozásra.    

Általános meglepetésre Priti Patel belügyminiszter is lemondásra szólította fel Johnsont, jóllehet ő eddig a kormányfő feltétlen támogatójaként és szoros szövetségeseként volt közismert.    

Johnson ellen már június elején bizalmatlansági indítványt terjesztett be saját pártjának alsóházi frakciója, miután az elmúlt hónapokban kiderült, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.    

A közkeletűen "partygate" néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, különös tekintettel arra, hogy a miniszterelnököt a rendőrség megbírságolta.    

Az újkori brit politikatörténetben Johnson az első, hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértésért rendőrhatósági szankcióval sújtottak.    

Johnson a bizalmi szavazást megnyerte ugyan, de az alsóházi konzervatív pártcsoport tagjainak 41 százaléka ellene szavazott.    

Komoly botrányt keltett a héten az is, hogy kiderült: Johnson úgy nevezte ki februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé Chris Pincher képviselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről.    

Az utódjelölteknek a jelenlegi szabályozás alapján legalább nyolc alsóházi tory képviselőtárs támogatását kell megszerezniük ahhoz, hogy indulhassanak a vezetőválasztási versengésben.    

A mezőny kialakulása után a frakció szavazássorozatot kezd, és a talpon maradó utolsó két jelölt közül - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja ki postai szavazással Boris Johnson utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.    

A YouGov országos közvélemény-kutató intézet csütörtök délután ismertetett gyorsfelmérése szerint a lehetséges utódok közül Ben Wallace védelmi miniszter messze a legnépszerűbb a párttagság körében.

MTI

(Borítókép: Leon Neal/Getty Images)