Jól működő közösségek építését tervezi a plébános

Templomjáró sorozatunkat, a város határait túllépve a környező településeken folytatjuk. A nagykanizsai kistérségben található és a Kaposvári Egyházmegyéhez tartozó templomok történetét a Csángóföldről származó Roca Daniel Celestin plébános ismertette.

A magyarszerdahelyi Szent István király templomhoz, a magyarszentmiklósi Szent Kereszt felmagasztalása templomhoz, a kacorlaki Szűz Mária neve templomhoz, és a Bocskán található Páduai Szent Antal kápolnához vezető utunk elején Dani atya a járművezetők, utazók védőszentjének közbenjárását kérte énekével.

A magyarszentmiklósi új templomot 1992-ben építették, ’95-ben elkészült az orgona, majd az új harang. Előtte a régi iskolában misézett a plébános, vagy a káplán. Magyarszentmiklós ősi magyar település, a honfoglalás óta lakott vidék. Az 1332-es pápai jegyzékben szerepel a neve a plébániák között. A török elnyomás alatt minden elpusztult a környéken. 1740-1780 között Mária Terézia királynő Németországból telepített ide német katolikus családokat. Mivel az Árpád-házi plébániatemplom védőszentje Szent Miklós volt, ezért a település neve Szent Miklós lett. Buzgó hívek éltek itt. Misézőhelye nem volt, csak egy harangláb állt a faluban, egy haranggal.

Magyarszerdahely ősidőktől fogva lakott vidék volt, melyet 1323-ban vásáros helyként említenek az oklevelek. Temploma 1332-ben plébániaként szerepel szintén a pápai tized jegyzékben. A középkorban pálos konvent működött a településen. A török hódoltság idején itt is minden elpusztult. A XVIII. század első felében éledt újjá a falu. Mai templomát már 1830-ban építették. Orgonája 1914-ben készült el. Az önálló lelkészséget 1948-ban szervezték meg. A plébániaépületet az 1970-es években építették. Magyarszerdahely területén áll az Urunk Mennybemenetele titulusra felszentelt hegyi kápolna.

Bocska új temploma 2001-ben készült, október 1-jén szentelte fel Balás Béla megyéspüspök. Az ősi település a török elnyomás alatt teljesen elpusztult, és a XVIII. század kezdetén kezdett újjáéledni a vidék. A templom először a zalaszentbalázsi plébániához tartozott, majd miután megalakult a magyarszerdahelyi plébánia, ide csatolták. A kápolnát 1948-ban egy lakóházból alakították ki. A tervezője Barattáné Zámbó Ágnes. Jelenleg felújítás előtt áll a templom, a pályázati úton nyert 15 millió forintból az épület külső-belső felújítását tervezik.

A kacorlaki templomot 1875-ben építették, és 10 éve újították fel pályázati pénzből. Kacorlak szintén régi település, középkori templomáról nem tudnak. Az 1770-es években népes és jól működő falu elöljárói közbenjártak a megyéspüspökségnél annak érdekében, hogy a filiából plébániává nőjön ki a templomuk. Jelenleg Magyarszerdahelyhez tartozik. Itt született a pedagógus és pap Harangozó László, akiért minden évben misét mondanak és nagy szeretettel gondolnak rá.

Dani atyát 2 éve helyezte Varga László megyéspüspök a Zalaszentbalázs-magyarszerdahelyi plébániákra. Az ő tapasztalata szerint is kevesebben járnak templomba az utóbbi években, mert félnek a koronavírustól. Éppen azért, hogy a hívek részesei lehessenek a szentmiséknek, a Zalaszentbalázs-Magyarszerdahely honlapon felvételről meg lehet tekinteni. Nem egy elveszett vidéken élnek, de van még hova fejlődniük. Ahogy mondta Dani atya, egy plébános soha nem lehet elégedett. A munkatársaival együtt azt szeretné elérni, hogy 10 éven belül mind a hét településnek legyen egy jól működő közössége. Jó példaként említette meg a Magyarszerdahelyen és Pölöskefőn működő közösségeket. Évente megrendezik a hittanosok, ministránsok nyári táborát a börzöncei vadászházban. Legfőbb célnak a fiatalok lelki feltöltődését tartja. A közel egy hetes táborban járják a természetet, sportolnak, filmet néznek. Lelki napokat karácsony és húsvét előtt tartanak, a cursillo mozgalom lelki atyjaként a férfi lelki gyakorlatot Homokkomáromban szervezték meg, míg jelenleg a budapesti, 107. női lelkigyakorlatra készül az atya, ahol szintén szolgálni fog.

Bakonyi Erzsébet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2022.január 28-án megjelent számában olvasható.