30 éves az önkormányzatiság Magyarországon 19. rész – Egyre kevesebb a felelősség a közös jövőnkért

Göndör István az MSZP színeiben 1990-ben listáról került be az első városi önkormányzatba. A választási ciklust azonban nem töltötte ki, mert 1994 tavaszán megválasztották országgyűlési képviselőnek.

– A politikai pörgésem 1988-ban az MSZMP Reformköri mozgalom alapításával kezdődött. Az aktív maggal, heti rendszerességgel találkoztunk és vitattunk meg helyi és országos ügyeket. Közben megválasztottak a nagykanizsai és Zala megyei szervezet ügyvivőjének. Egy év múlva, 1989-ben a városi Szocialista Párt alakulásakor az ajánlóm azt javasolta: „Annyit beszéltél a modern Szociáldemokrata Pártról, most mutasd meg, hogyan csinálnád!” – idézte fel a kezdeteket az egykori városatya.

– A döntést és felelősségét soha nem hárítottam el magamtól, de több ember véleményét is meg akartam ismerni. Ehhez civil és politikai pályafutásom alatt is ragaszkodtam. Megbuktatásomig, közel 15 évig voltam az MSZP városi szervezetének elnöke. Ezen idő alatt, négyszer választottak szocialista polgármestert és számos képviselőt. Működésük idején fejlődött a város. Az első városi önkormányzatba 1990-ben listáról kerültem be.

Lehetőségeket akartunk teremteni a város számára

– Az Antall kormány komolyan gondolta az önkormányzatok feladatát, felelősségét és anyagi függetlenségét. Nagykanizsán akkor SZDSZ-FIDESZ többség volt, ketten voltunk szocialisták. Úttörők voltunk, lehetőségeket akartunk teremteni hosszú távra a város számára. Dr. Kereskai István polgármester úr nyugalma, bölcsessége sokat segített a közös munkában. Minimális volt a politikai csata. Az ülések után tudtunk beszélgetni, közösen vacsorázni, vagy meginni egy kupa sört. Nagyon jó kapcsolat alakult ki a hivatal munkatársaival, folyamatosan segítőkészek voltak. Mindenki nem fér bele a riport kereteibe, hadd mondjam így Nemesvári Mártától Cserti Tiborig. Önkormányzati földvásárlásainkat kívülről is sokan bírálták. Az élet azonban minket igazolt, ma a Hevesi körforgalomtól ipari üzemek, kereskedelmi egységek működnek.

– Hiszek abban, hogy az önkormányzati testületnek a sok más dolga mellett a jövő lehetőségeinek biztosítása a feladata – hangsúlyozta Göndör István, majd így folytatta: A testület meglepetésére, közgazdászként az ügyrendi bizottság munkájába jelentkeztem. E bizottságon ugyanis át kellett mennie minden napirendre kerülő előterjesztésnek. A mottóm akkor és később a parlamentben is az volt, hogy amennyi előterjesztést csak lehet, el kell olvasni, meg kell ismerni. Az önkormányzatban ez 90 %, a parlamentben 80 % körül volt. Ennek eredményeként jól felkészülten tudtam részt venni az üléseken.

A parlamentben egy alkalommal a gazdasági bizottság ülésén, – FIDESZ kormány idején –, egy blöffölő államtitkárt azzal intett le a kormánypárti elnök úr: „ne folytassa, tudjuk Göndör képviselő úr részletesen elolvassa az előterjesztéseket, önnek pedig nincs érdemi érve!” – emlékezett vissza Göndör István.

Az önkormányzati munkái közül kettőt emelt ki az egykori politikus

– Javasoltam a kisebbségi bizottság létrehozását, melyet a testület elfogadott. (Akkor még nem volt kisebbségi törvény.) Így kezdődött Teleki László politikai pályafutása. A másik, a közúti balesetek számának csökkentésére körforgalom kialakítása. A városi főépítész támogatta, elsőként megépült a Magyar utca és az elkerülő úti körforgalom, ahol korábban évente sokan haltak meg.

A vásárcsarnok ügye, a Kalmár utca megnyitásával heves vitát váltott ki. Palotás Tibor kezdeményezőként határozottan küzdött az ötletért. Sajnálom, hogy a Kalmár utca ennyi idő alatt nem érte el a 7-es elkerülőt.

Mi idősebbek felelősek vagyunk azért, hogy nem neveltünk ki több, a köz szolgálatára alkalmas politikust

– Munkában, ma sem szeretem a lustákat, akik nem olvasnak el előterjesztést, de teljes nyugalommal részt vesznek a vitában. Néhányan rettegtek a döntéstől, fölösleges vitával lopták az időt és próbáltak megszabadulni a döntéstől, a felelősségtől. Egy alkalommal megelégeltem, és szóvá tettem. Egy hasonlóan vélekedő képviselő társam erre azt válaszolta: „Pista, tőled vezetőként a civil életben naponta várnak felelős döntést, itt pedig ülnek olyanok, akikre annyit nem bíznak, hogy milyen kenyeret vegyenek vasárnap.”

A munkámat akkoriban az MSZP több mint 400 fős tagsága segítette. Hetente tartottunk nyilvános beszélgetést, ahol sok javaslatot, ötletet és kritikát kaptunk. A városi televízió egyenes adásban közvetített a testületi ülésekről. Az önkormányzati ciklusomat nem töltöttem ki, mert 1994 tavaszán megválasztottak országgyűlési képviselőnek. Az OGY mandátumom átvételekor azonnal lemondtam az önkormányzati mandátumomról. Vallom, nem egészséges egyszerre több székben ülni. Papp Ferenc vette át sikeresen a helyemet a testületben. Büszke vagyok arra, hogy Balogh Tibor KDNP-s képviselő a ciklus záró ülésén azt mondta: „Azt gondolom, nekünk a balossága ellenére a Pistát kellet volna polgármesternek választani, akkor még gyorsabban haladhattunk volna”.

Volt politikusként, nem tudom szó nélkül hagyni az utánunk jövőket. Sajnálom, hogy egyre több, az egyéni érdekeit előtérbe helyező ember kerül a testületbe. Önkritikusan hadd mondjam, mi idősebbek felelősek vagyunk azért, hogy nem neveltünk ki több, a köz szolgálatára alkalmas politikust. A városban és környékén élők érdekei elé került a gátlástalan politikai hovatartozás, az ellenség keresés és csatározás. Egyre kevesebb a felelősség a közös jövőnkért. Sajnálom, hogy az Orbán kormány 2010 után különböző trükkökkel, mint hitelkonszolidáció vagy legújabban a pandémia ürügyén elvont feladatokat és anyagilag is meggyengítette az önkormányzatokat.

Bakonyi Erzsébet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. május 21-én megjelent számában olvasható.