A farsangi időszak kezdete

Ma van vízkereszt napja. Szenteste a kisded Jézusra, míg ezen az egyházi ünnepen Jézus Krisztus megjelenésére, isteni mivoltára emlékezünk. Szokásosan ilyenkor az atyák megszentelik a házakat és az otthonokat, azonban a pandémiás helyzet miatt idén erre nem lesz lehetőség.

Január hatodika vízkereszt, Gáspár, Menyhért és Boldizsár, vagyis a napkeleti bölcsek ünnepe, illetve harminc évvel a bölcsek megjelenése után a hagyomány szerint ekkor keresztelték meg Jézust a Jordán folyóban. A vízkereszt ünnepe a 4. századtól három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, valamint csodatételét a kánai menyegzőn. Az ünnephez számos népszokás is kötődik, ezek közül ma már csak az él, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát, egyúttal véget ér a karácsonyi ünnepkör és elkezdődik a farsangi időszak.

– Jézus Krisztus, amikor megszületett, akkor nem csak az emberségünket vette fel, hanem az istenséget is hordozta magában. Ezért, mint a világ uralkodója nyilvánítja ki a hatalmát és a szeretetét, gondoskodásának akaratát erre a világra. Ezen a napon az egyház szentelt vizet szentel és arra hívja a hívőket, hogy imádság és szentelt víz hintés közben az otthonaikat áldják meg. Ezt el szokták végezni az atyák is, most ebben a pandémiás helyzetben nem, de általában igyekszünk a házakat és az otthonokat megszentelni, hogy ott valóban békesség és nyugalom legyen – mondta Csorba Tamás, a Szent József Plébánia plébánosa.

K.V.

(Borítókép: Kanizsa TV)