Évvégi szokásaink – Ön tesz fogadalmat a jövőre nézve?

A régebbi hagyományok, mint az ünneplés módja, átalakultak. Az egész országban ismert szokások mára visszaszorultak, kezdenek elmaradni. Ami biztos, idén a járványhelyzetre való tekintettel elmaradnak a zajkeltő tűzijátékok.

Szilveszter ünneplésének eredete

Az ünnep a IV. századi Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, mivel az év utolsó napján halt meg. A hajnalig tartó ünnepség pedig a római szaturnálikból, vagyis az akkori téli napfordulóból hagyományozódott ránk. Ezen a napon az emberek hajnalig mulatoztak, a dorbézolás később elterjedt a világ számos részén és szilveszteri tradícióvá nőtte ki magát.

A babonák szerint az óév esti zajkeltés, lármázás elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat. Számos ember családi, baráti összejövetelekkel, bulikkal ünnepli óév estéjét. Óév utolsó napján szinte hagyománnyá vált, hogy tűzijátékkal, különböző pirotechnikai termékekkel is ünnepeljük a következő évet, pezsgővel koccintva.

Népi hagyományok, melyek az újévhez kötődnek

Rengeteg népi szokás, babona, tiltás kapcsolódik a szilveszterhez és az év első napjához.

Egykor a falusiak számára nagyon fontosak voltak az újévi köszöntők, amelyeknek mindig pozitív tartalma volt.

Még ma is él a hiedelem, hogy ami az új esztendő első napján történik, az meghatározza  az egész évünket.

Népi hagyomány volt még a téltemetés, az óévet jelképező bábu elásása vagy elégetése, vagy pedig egy öregembernek öltöztetett legény kiűzése a faluból.

A népi hiedelmek az étkezésre is vonatkoznak. Az esztendő első napján nem szabad baromfit enni, mivel az „elkaparja a szerencsét”, sertést azonban érdemes, ugyanis az „előtúrja a szerencsét”. Kifejezetten ajánlott szemes terményeket, lencsét vagy babot fogyasztani, mert az sok pénzt hozhat a házhoz.

Szilveszter estéjén gyakori az újévi fogadalomtétel, ez a szokásszintén az ókorra nyúlik vissza, amelynek során az emberek megfogadják, hogy betartanak vagy elérnek bizonyos dolgokat a következő év során.

Gerencsér Dóra